Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KEPLI LAJOS (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
4578 Ugyanakkor szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy azzal, hogy az OHÜ gyakorlatilag egy közigazgatási hatósági szerepkört kapott, a törvény kizárja az indoko lási kötelezettséget, sőt a hulladéktörvény 11. § (5) bekezdése is kikerült, ami eddig egyébként az indokolási kötelezettséget előírta. Azt szeretném tudni, államtitkár úr, hogy abban az esetben, ha a minősítés indokolás nélkül kerül elutasításra, és csak arra lehet pályázni, amit egyébként a szervezet szeretett volna, hogyan tud igazodni ahhoz, ami esetlegesen a későbbiekben a számára kijelölt lehetőségeket jelentené. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szé pen. Kepli Lajos képviselő úr! KEPLI LAJOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Engedjék meg, államtitkár úr, elnök úr, hogy egy utolsó mondatban reagáljak államtitkár úrnak a vízlépcsővel kapcsolatos reagálására, aztán befejezem, és visszatérek a törvényj avaslat tárgyához. Nem tudom, államtitkár úr, monde önnek az a földrajzi kifejezés valamit, hogy Bécsimedence. Én nem gondolom, hogy Bécs hegyvidéki település lenne. Egyébként is, a vízerőműveket nem annak alapján osztályozzák, hogy hegyvidéki vagy síkvi déki területen épült, hanem az esésmagasság alapján. A Dunán megépült valamennyi vízerőmű a kis esésű erőművek közé tartozik, még ha jól tudom, talán a Vaskapu is, ami az egyik legnagyobb esésmagasságú. Még annyit engedjen megjegyezni, hogy akkor ezek szer int fölöttünk és alattunk a Duna folyásában fölépült több mint harminc vízlépcső építői mind ostobák tulajdonképpen, csak mi vagyunk az okosok, hogy ezt eddig meggátoltuk. (Dr. Illés Zoltán: Így van.) Én meg azt mondom, hogy Szigetközben pedig már önnel ri ogatják a gyerekeket, hiszen azt gondolják, és joggal gondolják, hogy ön az, aki a valós megoldásokat megakadályozza, hogy víz legyen ismét a Dunában. És ezzel a témát lezárnám. Ami a hulladékégetést illeti, a hulladékok energetikai hasznosítására természe tesen a felszólalásomban nem tértem ki bővebben, hiszen akkor akár egyórás felszólalást is tarthattam volna. Az előre, szelektíven szétválogatott hulladékanyagra és a maradékra vonatkozott természetesen. Az én szakmai képesítésemet államtitkár úr, bár csak burkoltan, de kétségbe vonta, de azért engedje meg nekem, hogy nem égetném válogatás nélkül a kommunális hulladékot én sem együtt, hiszen jól tudom, hogy milyen összetevői vannak annak. Egyébként pedig NyugatEurópában számos helyen és tucatjával épülnek olyan kiserőművek, amelyek egyegy település energia- és távhőellátását a biomasszára és a szelektíven válogatott lakossági hulladékra építik rá, arra a részére, ami elégethető, és mi ezt tartjuk követendő megoldásnak. Már csak az energetikai decentralizác ió jegyében is. Innentől kezdve pedig visszatérnék arra, ami a törvényjavaslat témája. Hiszen úgy indultunk el innen, hogy a lerakástól szeretnénk elterelni a hulladékot, amely a jelen javaslatban még mindig benne foglaltatik. Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Illés Zoltán államtitkár úr! DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, de nem két percben, hanem hogy végig tudjam mondani. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Állam titkár Úr! Az ismételt felszólalásra az elnök ad lehetőséget. Az elnök most ad lehetőséget, de utána tisztelettel arra kérem önt, hogy próbáljon a kétpercesek kategóriájában maradni, és majd a zárszó szintén az öné. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár :
