Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4566 átültetésének hiánya vagy késlekedése miatt, avagy a köztársasági elnök észrevételezett egy már elfogadott törvényt elmarasztalólag, netán egy elhamarkodott, elkapkodott, szakmaiatlan jogalkotás következményeit kell orvosolni. Azt gondolom, jelen esetben a magyarországi új hulladékgazdálkodási koncepció kialakulását valamennyi fent említett feltétel végigkísérte és végigkíséri a törvény megs zületésének egyes fázisai során. Ennek köszönhető, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat többségében a hulladékos törvény toldozásárólfoldozásáról szól. Hozzászoktunk már ebben a parlamenti ciklusban ehhez a jogalkotási technikához, hiszen a kormány teljes, majd’ hároméves tevékenységét ez a kapkodás és koncepciótlanság jellemzi véleményünk szerint. A kormány minden egyes alkalommal a magyar emberek érdekeinek képviseletét helyezi a szavak szintjén elő térbe, ám ez a gyakorlatban valahogy mégsem valósul meg. A gyakorlat mégis az, hogy jelen pillanatban hazánkban a tavalyi évben a parlament kormánypárti többsége által meghozott döntés értelmében a hulladékszállítási díjak számos településen radikálisan me gemelkedtek, majd ezt követően rendelkezett a kormány a rezsidíjak kismértékű, 10 százalékos csökkentéséről, ami körülbelül annyit ér, mint életveszélyes sérültnek a sebtapasz. A szolgáltatás színvonala változatlan jelen pillanatban is, a díj többszöröse, a hulladék fő iránya továbbra is a lerakó marad. Bár az államtitkár úr az expozéjában elmondta, hogy a hulladékos törvényjavaslat egyik célja volt a hulladéknak a lerakóról való elterelése, azonban mi továbbra is azt valljuk, hogy önmagában a lerakási díj és önmagában ez a törvény nem alkalmas ennek a célnak a kielégítésére, ugyanis alapvetően egy hibás hulladékgazdálkodási koncepció mentén dolgozik a kormány véleményünk szerint. A hulladékról szóló törvény elfogadását csupán azért támogatta a Jobbik Magyar országért Mozgalom frakciója - és ezt akkor is elmondtuk , mert egyetértettünk azzal a céllal, hogy ki kell üldözni azokat a profitéhes multinacionális cégeket a közszolgáltatást végző cégek többségi tulajdonosi köréből, amelyek egyetlen céljuknak a profi t kiszivattyúzását tartották. Ezt mindenkor támogatandó célnak tartottuk, és annak tartjuk jelen pillanatban is. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyzem, hogy az előttünk fekvő javaslat állami vagy önkormányzati tulajdonként definiálja az olyan gazdasági tár saságot, ahol a települési önkormányzat, azok társulása vagy az állam a szavazatok többségével rendelkezik a gazdasági társaságban. Felmerül az a kérdés - csupán egy kérdés, majd kérem az államtitkár urat, hogy ezt válaszolja meg a vita során , hogy ennek értelmében lehetővé válike, hogy egy közszolgáltatást végző konzorciumban az állam vagy az önkormányzat olyan cégen keresztül vesz részt, ahol eleve csak 51 százalékos tulajdonnal rendelkezik, így végül a szolgáltatást végző konzorciumban összességében k isebbségbe szorul. Az államtitkár urat kérem tehát, hogy ezt majd válaszolja meg. A Jobbik szerint azonban a lakosság terheinek valódi csökkentése érdekében el kellene gondolkodni más európai országok mintájára vagy skandináv mintára akár a hulladékkezelés és a távhőszolgáltatás összekapcsolásáról, amivel olcsóbb lesz a távhő és a hulladékszállítási díj egyaránt. Kapcsolt energiatermeléssel áramot és hőt előállítani a hulladék ártalmatlanítása által: ez tűnik ma a legkézenfekvőbb megoldásnak, amennyiben a v alós cél, márpedig az, a lakosság terheinek hosszú távú és valós tartalommal bíró csökkentése. Jelen pillanatban azonban ennek a szabályozási környezetben, a magyar törvényhozási környezetben számos akadálya van, és nem is csak a magyar környezetben, hanem az európai uniós környezetben is, hiszen a legfőbb akadály maga az Európai Unió, illetve az általa ránk kényszerített regionális hulladékkezelési rendszer, amelynek következtében többségében európai uniós támogatásokból hatalmas, fenntarthatatlanul nagy e llátási körzetek jöttek létre, önmagukban hordozva a fenntarthatatlanságot, a díjak emelkedését és a lerakáscentrikusságot. Hiszen hatalmas regionális hulladéklerakókat épített az ország az elmúlt évtizedben, többségében uniós támogatásból, és ahhoz, hogy ezeket a támogatásokat ne kelljen visszafizetni, hogy a rendszert fenn tudják tartani, ez magában hordozza a díjak fokozatos emelkedésének kényszerét. Tehát azt gondoljuk, hogy ez a 10 százalékos rezsicsökkentés ebben a
