Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4567 tartalom nélküli formában csak átmen etileg tartható fenn, és egyfajta kampányintézkedésként kell hogy felfogjuk. A szelektív gyűjtés továbbra is akadozó, kialakulatlan, kevés helyen hozzáférhető. Alapvető szemléletbeli különbség van a hulladékgazdálkodást illetően a kormány és a Jobbik Magya rországért Mozgalom között. Amíg a lerakási szemléletű hulladékgazdálkodás nem változik - mert, ismétlem még egyszer, továbbra is azzal van dolgunk a mi véleményünk szerint , addig minden rezsicsökkentési kísérlet erőtlen marad, hiszen nincs mögötte valós tartalom. A bizottsági ülésen az egyik kormánypárti képviselőtársunk felvetette, hogy ugyan itt mutyiról szó sem lehet - mert volt egy ilyen vélemény, hogy ez a javaslat, ami most előttünk fekszik, majd magában rejti az újabb mutyik lehetőségét , hiszen alapvetően veszteséges cégekről van szó. (11.10) Ebben az esetben rögtön felmerül az a kérdés, a kormány nemrég még arról beszélt, hogy azért kell többségében állami és önkormányzati tulajdonba venni ezeket a cégeket, mert a multinacionális cégek milliárdo kat lapátoltak ki az országból. Itt máris van egy ellentmondás, hogy milyen milliárdokról van szó, ha tényleg veszteséget termelő tevékenység volna a hulladékkezelési közszolgáltatás. Ha valóban veszteséget termel, akkor miért varrják az amúgy is forráshiá nnyal küzdő önkormányzatok nyakába? Miből fogják az önkormányzatok, illetve az állami tulajdonú cégek azt finanszírozni? A törvénybe most beemelendő keresztfinanszírozás tilalmának elve, ennek logikája szerint csakis a díjak emelésével, hiszen annak fedezn i kell a költségeken túl az ésszerű nyereséget is, vagyis véleményünk szerint ezúton törvénybe foglalják a jövőbeni díjemelések indoklását. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt alapvetően visszautasítja, hiszen ez a lakosság terheinek növekedéséhez vezet hosszú távon. Az előttem felszólaló Szabó Imre miniszter úr, egykori környezetvédelmi miniszter - amint azt már Nagy Andor képviselőtársam részben tévesen megemlítette - egy szakmai szervezet álláspontját ismertette szinte szóról szóra, mégpedig nem a KSZG YSZ, hanem a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének szakmai álláspontját, amely álláspont véleményünk szerint is megfogadandó elemeket tartalmaz. Furcsának tartjuk azonban mi is, hogy valakinek a szakmai véleménye - aki egykor környezetvédelmi miniszte re volt ennek az országnak - kimerül abban, hogy egy hulladékhasznosító szervezet álláspontját szinte szó szerint felolvassa. Én ezt nem minősítem, hiszen ha az MSZPfrakciónak ennyi a véleménye erről a javaslatról, az mindössze az ő szakmai hozzáértésüket tükrözi. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül én is reagáljak néhány javaslatra, amelyeket a jogszabályból kiemelnek. Elhangzott már a cégek adminisztrációs terheinek csökkentése, és ebben egyetértek a HOEval, valóban, ennek ellene hat ez a javas lat, hiszen tudjuk jól, hogy a hulladékkezelési engedély, amit a környezetvédelmi hatóság állít ki és ad ki, alapvetően talán már túlszabályozottan is olyan dokumentumokat, olyan igazolásokat kér be az engedélyestől, amely néha túlzottan is indokolatlan fe ladatok elé állítja az engedélykérőt. Számos része ugyanis ennek az engedélykérelemnek - ezt egykor vállalkozóként magam is megtapasztaltam - teljesen szükségtelen, és nem olyan információkat tartalmaz, ami azt erősítené meg, hogy alkalmas az illető a közs zolgáltatás, a hulladékkezelési feladat ellátására. Nem történt tehát ebben az irányban, ebben az igényben sem változás, hogy mozduljunk el egy kicsit az adminisztrációs terhek csökkentése felé, hanem ez most csak egy újabb elemmel kibővül, tehát ezt az el emét nem tudjuk támogatni. A bizottsági ülésen is szó esett már arról, hogy hogyan kerül közigazgatási hatósági hatáskörbe egy nonprofit kft. A bizottsági ülésen meg is érkezett a válasz, hogy erre számos más példa van, hogy a kormánypárti képviselők rögtö n siettek gyakorlati életből példákat hozni arra, hogy milyen gazdasági társaságok végeznek közigazgatási hatósági tevékenységet. Ami azonban a legrosszabb számunkra, és valószínűleg a leendő közszolgáltatók számára is, hogy itt a működés garanciái nincsen ek biztosítva, főleg ahogy azt a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének véleményében is kiemelték, a kérvény elutasításának indokolási kötelezettsége tárgyában nem rendelkezik
