Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
4318 Akkor ezt tegye meg… RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : …hozzászólása ebben a témá ban nem volt házszabályszerű. (Az elnök csenget.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Képviselő úr, akkor ezt majd tegye szóvá a felszólalásában, de én nem tudom ellenőrizni a szavait, és ebben nem tud dönteni a Ház sem. Tehát nem tekintem ügyrendi fölszólalásnak, kösz önöm szépen. Majd nyilván el fogják mondani ezt a fölszólalásukban. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szé pen, elnök úr. Csak elöljáróban szeretném megerősíteni, hogy amit az előbb Révész Máriusz mondott, az valóban igaz. Tehát az Osztolykán Ágnes által elmondott, bizottsági kisebbségi véleményként aposztrofált mondandó így, ilyen módon, ilyen formában a bizot tsági ülésen nem hangzott el. Tehát ez igazából, ha úgy tetszik, frakció szerinti hozzászólás volt. El lehet mondani természetesen, csak nem a bizottság kisebbségi véleményeként. A benyújtott törvénytervezettel kapcsolatosan elsősorban, ha megengedik, a fe lsőoktatásra és Akadémiára vonatkozó módosításokról ejtenék pár szót. Tényleg csak pár szót, mert összességében azért a beterjesztett javaslatok jelentős hányada valóban pontosító és jogtechnikai természetű módosítás, már elfogadott más törvényekben átveze tett új törvényi hivatkozásokat értelemszerűen beemelve a vonatkozó felsőoktatási törvénybe is. Tehát ebből a szempontból ezek ténylegesen, ha úgy tetszik, ujjgyakorlatnak mondhatók. Van persze néhány olyan is, ami olyan értelemben érdemi módosító, hogy ke ll egypár szót szólni róluk. Az egyik ilyen, és szerintem nagyon helyes döntés a 2. §, amelyik lehetővé teszi azt, hogy az egyetemeken, a főiskolákon, tehát a felsőoktatási intézményekben a magasabb vezetői megbízatást teljesítők - nyilván az egyéb törvény i szabályozásokat szem előtt tartva, azt betartva, de mégiscsak - lehessenek igazgatósági, felügyelőbizottsági tagok gazdasági társaságokban. Ezt azért tartom nagyon fontosnak és előremutatónak, mert jó néhány felsőoktatási intézménynél az elmúlt esztendők ben - évtizedben, hol mikor - mégiscsak kialakultak az iparral, a piaci élet szereplőivel, gazdasági társaságokkal olyan természetű együttműködések, amelyek sok esetben már clusterbe szerveződések formáját is öltötték. Magyarán az, amit gyakran megfogalmaz a politika, hogy az oktatásnak nagyobb érzékenységet kell mutatnia a piaci igények irányába, az ezeken a területeken már egészen jól tetten érhető. (19.10) Lényegében ezek a kapcsolatok számos vonatkozásban, de ilyen szinteken is erősítendőek. Szerintem ez helyes. Ugyancsak helyes az a beterjesztett javaslat, amely arról szól, hogy a jogerős bírósági ítéletek esetében a büntetőjogi ügyeket illetően az MTA elnökének legyen módja és joga az akadémiai tiszteletdíjak folyósításának felfüggesztésére. Jelen ese tben ugyanis, ha jól tudom, ez úgy néz ki, hogy az akadémiai tagság megvonásakor következhetne ez csak be, ilyenkor közgyűlés és sok minden egyéb, tehát jóval bonyolultabb és nehezebb ügyről van szó, és valljuk be őszintén, mégiscsak furcsán veszi ki magát a társadalom igazságérzete szempontjából, hogy ha valakit csalás és sikkasztás vádjával bíróság elé idéznek, ott el is ítélik, ettől függetlenül az akadémiai tiszteletdíját megkapja. Ugyanakkor bevallom őszintén, én személy szerint a 12. § (5) bekezdését egy kicsit okafogyottnak érzem. Ez a rektori megbízásra vonatkozik, és szerepel benne a C típusú nyelvvizsga előírása. Értem önmagában, hogy ez kell, csak azért tartom, ha úgy tetszik, feleslegesnek, mert számos más helyen a törvényben nevesítve van, hogy mi lehet az egyetemi tanárrá válás előfeltétele
