Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
4303 beszerzés” megközelítésen alapuló szemlélet felé mozdul el, én úgy érzem. És a funkcionálisan egybe nem tartozó beszerzések értékegybeszámításának kötelezettsége ezek után már nem terheli az ajánlatkérőket. Tehát hiszem, hogy azzal tudunk segíteni a kis és közepesnek, akár egyszemélyes vállalkozásnak, ha részekre lehet bontani. És nem azért, hogy kijátsszák a közbeszerzési szabályokat, hanem azért, hogy ők is versenyezni tudjanak. És itt kell hogy megemlítsem, amit ugyancsak érintett Apáti képviselő úr. Ha a kis- és közepes vállalkozásokról beszélünk, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az alvállalkozói minőségben való részvételt a közbeszerzésekben. És azok a garanciális elemek, amelyek jelenleg szerepelnek a hatályos törvényben, azok szin te kizárják kisebb vállalkozások részvételét, merthogy nekik kell helytállni a fővállalkozó nemteljesítése esetén. Tehát ez egy olyan irreális pénzügyi vagy gazdasági, ha szépen fogalmazok, vagy alkalmassági feltétel, amibe még belevágni sem mer. Az egy má s kérdés, hogy őt kifizetik vagy nem fizetik, erre, én úgy érzem - és ebben vitatkozom Apáti képviselő úrral , hogy az igényelhető előleg intézményének erősítése még nekem nem elég. Tehát mutathat abba az irányba, hogy esetleg az alvállalkozók előbb jutna k a pénzükhöz, de nem elégséges. Tehát itt valami további lépésre lenne szükség. A tartalékkeret kérdése, igen, ez egy érdekes dolog, aki foglalkozott közbeszerzéssel vagy foglalkozott a Közbeszerzések Tanácsa jelentéseivel, az tudja, hogy a szabályszegése k döntő hányada esett abba a körbe, amikor pótmunkák címén jóval nagyobb összeget számoltak el a végén, mint amekkora az elején a közbeszerzési ajánlatkérésben mint feladat szerepelt. Az előlegdolognál vagy akár még a tartalékkérdésnél is, azt gondolom, ho gy itt annyit lehetne fordítani, hogy ez bár legyen az ajánlattevőnek egy lehetőség, mert ha az ajánlatkérőt terheli az, hogy neki idő előtt kell fizetni, az valójában a pénzügyi, gazdasági erősségét mutatja egy ajánlattevőnek, ha azt mondja, hogy nekem cs ak ennyi idő múlva és ilyen fok elérése után ennyi előlegre van szükségem. Ez egy valós és értékelhető körülmény lenne. A keretmegállapodásban teljesen egyetértek Apáti képviselő úrral, szóval számomra is ez egy újabb nagy csapda, amikor azt mondja, hogy n égy évnél hosszabb időre is meg lehet kötni egy keretmegállapodást. Hát, nem tudom… Érdemes lenne erről külön egy vitát folytatni, hogy mi lehet emögött, és miért szükséges ez. Az elektronikus tájékoztatás. Ahogy körülnézek, Ékes képviselő úr, Szűcs képvis elő úr itt volt az előző ciklusban is, már az ezt megelőző törvénynél is egy kulcskérdés volt az elektronikus tájékoztatás, az elektronikus adatkezelés, mert azt hiszem, hogy azok a feltételek, amelyekről az elején beszéltem, hogy nyilvános, átlátható, ell enőrizhető, ezen ez a folyamat segít. Tehát én itt azt várnám és azt erősíteném, hogy a törvényjavaslatban szereplő helyett ezt tovább kellene erősíteni. Belül vannak ilyen gondolataim, most engedjék meg nekem, hogy ellenzéki képviselőként azt mondjam, hog y az a határidő, hogy 2013. november 1je, még az is messzinek tűnik, de tudom, hogy korábban is mindig emiatt kellett módosítani, hogy még kijjebb, még kijjebb, még kijjebb, csak az a baj, hogy ma már lehet érezni, hogy ez a határidőkijjebbcsúsztatás nem azért van, merthogy a feltételek nincsenek meg vagy nem teremthetők meg, hanem pont azért, hogy a nyilvánosság és az átláthatóság minél távolabbi határidőre kiszoruljon. Tehát így, ilyen szempontból pozitívnak értékelem ezt az ingyenes, elektronikus közzé tételi rendszert, és én személy szerint is nagyon sokat várok ettől. Örülök, hogy én most úgy látom, hogy a kormány abba az irányba határozottan elmozdul, hogy ez az elektronikus rendszer, a közbeszerzési adatbázis a Közbeszerzési Hatóságnál kell hogy legy en. Talán emlékeznek rá, erről korábban nagyon sok vita volt, hogy ki a honlapján, és ki itt, ki ott. Most ebbe az irányba erősebb az elmozdulás, tehát csak azok maradhatnak külön honlapon, akik ezt nem tudják valamilyen formában megoldani. Külön kell besz élni arról, amikor azt mondja, hogy egyszerűbbé és rugalmasabbá teszi a rendszert. De képviselőtársaim, megint csak azt mondom, a hiánypótlás kérdése az, ami mindig minden törvényalkotásnál szóba jött és szóba jön. Én azt egyszerűen túl meredeknek érzem, h ogy hiánypótlás címén akár új gazdasági szereplőt is be lehessen vonni a rendszerbe.
