Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
4302 GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitká r Asszony! Képviselőtársaim! A mai nap van néhány olyan törvényjavaslatunk, és nem véletlenül a korábbi vitánkban is nagyon sokat beszéltünk az üzleti környezetről, az üzleti környezetbe ez is beletartozik, a közbeszerzés, a közbeszerzés átláthatósága, a k orrektség javítása. Hiszem, hogy önök is olvasták, egy nagyon érdekes felmérés szerint a közbeszédből az tűnik ki, hogy 80 százalékát nem tartják tisztának a közbeszerzésekben, sőt úgy fogalmaznak, a legjobb járadékvadászat területe a közbeszerzés. Ugyanak kor a vállalkozói oldal azt mondja, hogy aki betartja a szabályokat, fantasztikus versenyhátrányba kerül. Tisztelt Képviselőtársaim! E bevezető után miért is olyan érdekes, és miért olyan érzékeny a társadalom a közbeszerzésre? Mert itt egy állami, önkormá nyzati megrendelés elsősorban a közszolgáltatókat is említhetném, de jelen esetben ez nem érdekes, amely egyik oldalról mint megrendelő, nagyon biztos fizető, de a kockázat, hogy nem a saját pénzéről dönt, hanem a közös adóforintjainkról dönt, amikor felha sználásról dönt, és a piacon megszokottnál kedvezőbb feltételekkel lehet hozzájutni egyegy megrendeléshez, tehát mondhatom úgy is nagyon leegyszerűsítve, sok esetben puhábbak a korlátok még akkor is, ha azokat a tételeket, amelyeket Apáti István elmondott , de azokat én nem korlátnak tekintem, hanem a bürokrácia útvesztőinek leginkább, amelyek lassítják a folyamatot. Tehát ezek után joggal várják el az állampolgárok, hogy az adófizetők pénzének közbeszerzés címén való elköltése nyilvános, ésszerű, hatékony és ellenőrizhető legyen. Amiért nekem gondjaink vannak, képviselőtársaim, ahogy a teremben körülnézek, vannak itt olyanok is, akik talán emlékeznek rá, hogy a 2011ben elfogadott törvényt finomhangolás címén már kétszer módosították. Az egyik az volt, amik or az alanyi kört csökkentették, a második, amikor a katasztrófák veszélyének elhárítása címén, és hiába bizonyítottuk be, hogy a hatályos törvényben benne van, mint utólag kiderült, teljesen természetes, a katasztrófák elleni védekezés csak egy fedőnév vo lt. (17.50) Most pedig az európai uniós forrásoknak a jobb felhasználása, maga az ügyintézés gyorsítása szerepel első helyen. Itt hadd jegyezzem meg, és tovább bővítem a kört, amit Apáti képviselő úr mondott: ma Magyarorszá gon nagyon sok olyan uniós pályázat van, amely kész van, megfelelő engedélyekkel rendelkezik, csak valami véletlen során éppen a pályázat beadásának pillanatában vagy azt megelőzően két nappal a forrást a tárca más irányba elterelte. Ezek a beruházások azo k, amelyek valóban kivitelezhetők, befejezhetők lennének 2015re. Tehát mindenféle jogi csűréscsavarás nélkül csupán annyi kellene, hogy a politikai felhangot száműzni kéne az uniós források felhasználásának folyamatából. Engedjék meg, egy érdekes összeha sonlítást teszek. A 2011es törvénynél készítettem magamnak egy listát, ami 21 tételből áll, hogy mit szerettem volna még látni ebben a közbeszerzési törvényben, és ezek közül csak olyanokat emelek ki, amelyek a jelen törvénnyel összhangban vannak. A tiszt ességtelen előny kérdése. Itt hadd hozzam szóba az új eljárásfajtákat. Tehát az összeghatár, nem ismétlem, ebben egyetértek Apáti képviselő úrral, ez pont fordítottja, mint a hirdetett ige, nem a kis- és közepeseket szolgálja, hanem az annál nagyobb vállal kozásokat. De az, hogy tárgyalás tartása nélkül kerülhessen erre sor, erről egyenesen azt gondolom, hogy nem korrekt, nem helyes. Látszólag igaz, hogy gyorsítja a folyamatot, de valójában arról van szó, hogy az ajánlatkérő előre kiválaszthatja azt az egy a jánlattevőt, akivel később szerződést fog kötni. Mindennemű verseny, tehát ha nagyon durva példát akarnék mondani, akkor azt mondanám, hogy a három meghívottból kettő olyan, aki talán nem is biztos, hogy teljesen képes az adott feladat elvégzésére. Az egyb eszámítási kötelezettség. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha emlékeznek rá, ez akkor, 2011ben is egy kérdés volt, mert az egybeszámítás szorosan összefügg megint a kis- és közepes vállalkozásoknak a munkához, a szerződéshez jutás feltételeivel. Itt most az elm ozdulás az “egy
