Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 14 (277. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
3593 minden lehetséges esetre alkalmaz ni akarják. Összesen négyfajta olyan tényt fogalmaz meg itt ez a módosítás, ami szerinte a hozzátartozók körében elkövetett erőszak fogalmát, mondjuk így, hogy kimeríti. Az életből tudjuk, hogy sajnos nem így van. Az életből tudjuk, hogy nem csak a testi s értés, a becsületsértés, a kényszerítés és a személyi szabadság korlátozása - ezeket sorolja fel a javaslat - jelent erőszakos, agresszív, inzultáló magatartást a családtagok között. Hadd tegyem mindjárt hozzá, lehet, hogy a gondolkodást az is szűkítette, hogy elsősorban a valóban leginkább szemet szúró eseteket láthatta a szeme előtt a jogalkotó, mármint amikor a nőket éri a bántalmazás. De ahogy a korábbi vitában, a bő fél évvel ezelőtti vitában is hangsúlyoztuk, ez nem a nemek háborúja, nem egyik oldalon a nők, másik oldalon a férfiak állnak. Legalább olyan sokszor válhat áldozattá a gyerek vagy a kiszolgáltatott idős ember vagy a családnak bármely olyan tagja, adott esetben a fiú és a férfi is, aki valamiért, akár lelki, akár fizikai okból kiszolgáltatot tabb helyzetben van valakivel szemben, aki viszont csak vagy elsősorban az erőszak nyelvét érti. Éppen ezért különösen aggályos, hogy kimaradnak olyan tényállások, amelyek bántalmazott nők, bántalmazott gyerekek, bántalmazott idős emberek életében napi tra gédiákat okoznak. Nem világos, hogy miért nem csoportosítódott ide, ehhez a tényálláshoz a Btk.ban más helyen ugyan meglévő, de nem ebbe a tényállásfajtába besorolt zaklatás, ami az egyik legtipikusabb formája különösen a volt házastársak és élettársak ka pcsolatában beálló erőszakos inzultusoknak. Nem világos, hogy miért maradnak ki olyan vagyonigazdasági jellegű erőszakos akciók, amelyek méghozzá a Btk. más helyein sem nagyon szerepelnek. Gondoljuk végig! Egy család vagy házaspár esetében közös tulajdonn ak számít, ami a családnak van. Éppen ezért, ha valakinek összetörik a számítógépét, elégetik a családtagjai fényképét tartalmazó fényképalbumát, eltörik a kedvenc lemezeit, kidobálják a kedves könyveit, széttépik az új ruháját, vagy, bár az legalább az ál latkínzást kimeríti, elgázolják a kutyáját, az ilyen módon a hozzátartozók között elkövethető erőszak kategóriájában pillanatnyilag nincs benne. Pedig sajnos, ahol ennyire elszabadulnak az indulatok, ott ez éppolyan életszerű, mint a testi sértés, az elcsa ttanó pofon. De nincs benne, és ezen próbál a kollégák módosító indítványa segíteni, a megfosztás az életfenntartáshoz, az alapvető szükségletek kielégítéséhez kellő javaktól. Nincs benne az, hogy például nem engedem, hogy azt tegye, amit akar. Gondoljunk a gyermekbántalmazásokra! Nincs benne az, hogy valamilyen módon, nem föltétlenül úgy, hogy rázárom az ajtót, tehát nem meríti ki föltétlenül a személyi szabadság fizikális korlátozását, de meggátolom, hogy a neki tetsző munkát válassza, egyáltalán, hogy el menjen dolgozni. Meggátolom abban, hogy saját maga tervezze meg a fogamzásgátlását. Mind tipikus példái sajnos a hozzátartozók közötti erőszaknak, és nincs benne. De ha már utaltam arra, hogy nemcsak férfiak és nők közti konfliktusokról van szó, habár szám os esetben arról, és nem véletlen, hogy a civil szervezetek éppen ilyen ügyekben szólalnak meg, de gondoljunk azokra a kiszolgáltatott öregekre, akiktől elveszik a nyugdíjukat a nyugdíjfizetés napján, és meggátolják abban, hogy a számára fontos szükséglete ket kielégítse. Nincs benne a tényállásban. Ezek szerint nem számít hozzátartozók közti erőszaknak. Nincs benne például a levéltitok megsértése. Olyan borzasztó könnyen és sajnos gyakran is előfordul, hogy elkobzom a nekem vagy a velem éppen konfliktusban álló társ, házastárs, élettárs leveleit. Nincs benne, hogy a személyes információkhoz való jogát megsértem. Nincs benne, hogy fölviszem internetre… - gyorsan abbahagyom az egyes szám első személyben való fogalmazást, nehogy úgy nézzen ki, hogy én szeretném ezeket elkövetni , tehát nincs benne a tényállások között, hogy X. Y. az interneten nyilvánosságra hozza valamilyen titkomat, magánéletemnek egy részét bosszúból. És hány ilyen esetet tudunk, és akadt is már, a sajtóból tudhatjuk, számos ilyen eset. Szin tén nincs benne a felsorolt tényállások között. Ezek egy része, tudom, szerepel a Btk. más helyén. De nem mindegy, hogy hol szerepel. Miért? Azért, mert ahhoz, hogy a hozzátartozók közötti erőszak tényállása fennálljon, nemcsak az együtt élő vagy a korábba n együtt élt hozzátartozók sérelmére kell az agresszív cselekedetet az illetőnek elkövetnie, hanem ennek a cselekedetnek ismétlődőnek, rendszeresnek is kell lennie. És ugyan a