Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 14 (277. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3594 javaslat indoklásában, nem magában a javaslatban, ami törvényerőre emelkedik, ha így szavazzuk meg, benne van, hogy akár két eset is ismétlődés, ez azért így a paragrafus szövegéből nem derül ki. Ad is alkalmat egy elég laza értelmezésre. De ebből a szempontból, hogy hány tényálláslehetőség maradt ki, külön jelentősége van. Tudniilli k azt mondja a jogszabály, egyébként helyesen, hogy a rendszeresség nem csak úgy fordulhat elő, hogy ötször megverik a gyereket vagy az asszonyt vagy az idős családtagot, hanem úgy is, hogy egyszer a testi sértést, egyszer meg a személyi szabadság korlátoz ását, egyszer meg a becsületsértést alkalmazzák. És itt álljunk meg egy pillanatra! Ebből a szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tényállások vannak fölsorolva. Tudniillik a családon belüli erőszaknak éppen az a tipikus formája, hogy különböző ag resszív cselekedetek láncolatot képeznek. Általában nem csak az egyik vagy csak a másik fordul elő. Az ismétlődés és a rendszeresség szempontjából pedig fontos, hogy ide beleszámíte, mondjuk, a zaklatás vagy az említett vagyontárgyak tönkretétele. Mert ha itt föl lenne sorolva, akkor az a bizonyos verés, verekedés nem egyetlen és kizárólagos eleme lenne az erőszak jelenlétének, hanem kimutatható volna, hogy a hozzátartozók közti erőszak tényállásának egy másik fajtájára ebben a családban akár rendszeresen már sor került. És akkor alkalmazható volna ez a tétel. Így nem alkalmazható. Az ismétlés, a rendszeresség ténye amúgy is meglehetősen laza megfogalmazás, de így, hogy az agresszió különböző formái közül ez a tényállás csak négyet sorol fel, az ismétlés és a rendszeresség lehetséges bizonyítását korlátozza az áldozatok számára. (13.20) Azt már csak mellesleg jegyzem meg, hogy ez a - elismerem, hogy - jó szándékú, csak nem teljes és a probléma megoldásától kilométerekre lévő javaslat is világossá teszi, hogy mennyire elszúrta a kormánytöbbség a család definícióját, hogy hogy kell most kitágítani a hozzátartozókra, mert különben szabad lenne a vásár a közös gyermekkel nem rendelkező élettársak között, vagy szabad lenne a vásár az élettárs és az élettársa gyerm eke vagy apja, anyja közti bántalmazásban. Nagyon örülnék, ha a családdefiníció tökéletes alkalmatlanságát nemcsak az ilyen negatív példákkal lehetne bizonyítani, hanem kellőképpen levonnák azt a következtetést, amit önöknek most többek között a büntetőjog ászok is segítettek felismerni. De a tényállás szűkreszabottsága és a rendszeresség körvonalazatlansága mellett az igazi baj az, hogy most csak a Btk. módosításáról tárgyalunk. A büntetőjog az ultima ratio, ezt az áldozatok és az erőszak általá nos ellenfelei pontosan tudják. Amíg nincs monitorrendszer, amíg nincsenek kiképezve a helyzet felismerésére védőnők, orvosok, óvónők, pedagógusok, rendőrök, szociális munkások, családgondozók, addig még az itt megfogalmazott akarat sem teljesülhet (Az eln ök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , mert fölismerni sem fogják a kívülállók ennek a tényállásnak a fennállását. Bővítsük tehát a Btk. megfelelő paragrafusát, és bővítsük a társadalmi terápia büntetőjogon túli eszközrendszerét is. Kö szönöm szíves figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. A kormány nevében Répássy Róbert államtitkár úr kért szót. Parancsoljon! DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönö m a szót, elnök úr. Azért kértem szót, mert Lamperth… - bocsánat, elnézést kérek (Lendvai Ildikó: Nő, nő…) , természetesen Lamperth Mónika is szót fog kapni, de Lendvai Ildikó képviselő asszonyt hallgatva rájöttem, hogy elfelejtettem valamit az expozémban, amit most szeretnék kiegészíteni. Azt szeretném elmondani, hogy 2002 és 2010 között az előző kormány, amelyet a Magyar Szocialista Párt és koalíciós partnere vezetett, soha egyetlenegy törvénymódosítási javaslatot nem nyújtott be arra, hogy a családon belü li erőszak önálló tényállásként szerepeljen a büntető törvénykönyvben. (Lendvai Ildikó: De született egy országgyűlési határozat.)
