Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3062 Megkérdezem Hölvényi György államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra most, a vita ezen szakaszában. (Hölvényi György jelzésére:) Ebben az esetben öné a szó. (18.00) HÖLVÉNYI GYÖRGY , az Emberi Erőfo rrások Minisztériumának államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Itt már egy kétkörös vitán vagyunk túl. Számomra nagyonnagyon tanulságos volt a mai nap több szempontból is. Ebből szeretném a pozitív elemeket kiemelni, és sajnálom, hogy május 1je k özeledtével van, ahol már nem tudtak a válaszra várni egyéb kötelezettségek miatt. Úgy gondolom, közelebb jutottunk talán ahhoz, és én is azt szeretném megcélozni rövid fölszólalásomban, hogy egy kicsit jobban megértsük egymást. Ez a törvény nyilván nem eg yszerű olvasmány, ezt megértem. Ennek ellenére nagyon fontosnak tartom a normaszöveg elolvasását, amit nyilván különböző mélységben mindenki megtett. De egykét alapdologra, ami benne van a javaslatban, föl szeretném hívni a figyelmet. Ez egyszerűen - nem jogász lévén, és ezért a jogászoktól elnézést kérek - filozófiai kérdés. Arról van szó, hogy nem az egyház vagy nem egyház gondolatkörében mozgunk, ez pontosan az egyik különbség az előző megközelítésekkel szemben, hanem vallásszabadság, a vallásszabadság gyakorlása és megjelenési formái, illetve az államnak az egyes vallási közösségekkel alkotott együttműködésének lehetőségei. Ennek alapján született meg, hogy mindenki valóban vallási közösség, mindenki használhatja saját identitásának meghatározására az e gyház kifejezést, és a vallási tevékenységet végző szervezeteknek a hitéletre vonatkozó megkötései minimálisak. Abban a vonatkozásban viszont, hogy az állam kikkel, milyen formában kíván egy kiemelt közjogi státust megalkotni, az Alkotmánybíróság határozat a alapján szabadon dönthet az állam. Szeretném még egyszer elmondani, hangsúlyozni, hogy mindenkinek megvan a vallás gyakorlására az alapvető szabadsága. Ebből a helyzetből különböző szempontok alapján, lehet ez társadalmi hasznosság, köthető különböző kri tériumokhoz, feltételekhez, van egy kiemelt státus, ami jelenleg - hangsúlyozom, jelenleg - 32 vallási közösséget, terminológiai szinten bevett egyházat illet meg. Tehát az “elvett jogok”, “levitte arra a szintre” - ezt ezzel a törvénnyel szeretnénk megszü ntetni, ezt a logikát szeretnénk, hogy mondjam, mindenképpen megváltoztatni. Ez nem egy íróasztalnál kitalált, valamiféle barkácsmunka, ahogy talán itt el is hangzott, nem számszaki filozofálás alapján történt, hanem valóban a minket megkereső, nevezhetjük kisegyházaknak, kisközösségeknek a véleménye alapján alkottuk meg. Számunkra a kiszámíthatóság volt az egyik legfontosabb kérdés. Kiszámítható legyen mindenki számára, aki ilyen egyesületi jellegű vallási szervezetben gondolkodik vagy később úgynevezett e gyházi keretben; kiszámítható legyen. De azt hangsúlyozni szeretném mégis, hogy a saját vallás gyakorlásának szabadságát nem érinti. A megnevezések is magát az eligazodást segítik. Ezért ez nem valamiféle szómágia volt vagy hasonló, hanem egyszerűen segíti az eligazodást. A finanszírozás és a vallásszabadság kérdésében szerintem egyes képviselőcsoportokkal nem leszünk közös platformon. Mert valóban, a vallásgyakorlás és ezen keresztül a különböző közhasznú tevékenységek létszámhoz köthetőek. Igenis van az a létszám, ami alatt ilyen elvárásokkal nem lehet élni, ilyen felelősséget nem lehet vállalni. Erre az állam nem kötelezhető. Az Alkotmánybíróság is kimondja, hogy ez a fajta támogatási rendszer, ez a fajta rendszer kifejezetten az állam belső szuverenitása , hogy megfelelő eljárásban megfelelő módon ezt megtegye. Azoknak a képviselő uraknak, akik itt vannak még köztünk, szeretném elmondani, bocsánat, csak egy pillanatra hadd vegyem elő (A jegyzeteit lapozgatja.) , igen, mert Zagyva György képviselő úr konkrét an megnevezett egy vallási szervezetet. Ha ilyenről van szó, és hangsúlyozom, most a konkrét szervezet nélkül, ha büntetőjogi ügy van, akkor mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy ezzel éljen, és ezzel egy büntetőjogi eljárás keretében bármelyik szerve zet tevékenysége elérhető legyen. Európában, európai gyakorlat, tapasztalat alapján, és ezt csak azért hozom ide, mert ez
