Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolója; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámoló... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÉTERFALVI ATTILA, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke:
3011 amelyek - és ezt tapasztalhattuk, volt szerencsém a hatéves ombudsmani időszakom alatt is tapasztalni - gyakorlatilag politikai célból történő minősítések, azért, hogy a közvélemény, a k öz ne ismerje meg ezeket az adatokat. Én úgy értékelem, hogy a benyújtott módosítások, amelyek az infotörvénnyel kapcsolatban megszülettek, csak olyan pontosításokat eredményezhetnek, ami az alapvető információhoz való hozzájutást nem befolyásolja, ugyanak kor képes a visszaélésszerű információhoz jutást megakadályozni vagy legalábbis csökkenteni. Tudomásul kell venni, hogy nagyon fontos az átláthatóság, így tehát az, hogy a köztisztviselők adatai nyilvánosak legyenek. De milyen adatok? Ez folyamatosan kérdé s volt. Azzal magam is egyetértek - és ez a benyújtott javaslat az én elképzelésem szerint csak ezt hivatott megakadályozni , hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok visszaélésszerű terjesztése ne valósulhasson meg. Az adatok megismerése nem korláto zott, ugyanakkor azt gondolom, hogy a köztisztviselők érdekét is súlyosan sértheti, ha interneten olyan adatbázisokat állítanak össze, amelyek az ő több évre visszamenő jövedelmét, jutalmát tartalmazzák, korlátozva ezzel a magánszféráját, és a törvényjavas lat külön törvénybe utalja azokat az adatokat, amelyeket viszont kötelező megjelentetni. Azt gondolom, hogy afelől kétség nem lehet, hogy bár nem köztisztviselői státusban vannak, de miniszterek, államtitkárok, olyan vezető köztisztviselők, akik egyértelmű en olyan feladatot látnak el, amelyben képviselik az adott intézményt, ezeket biztos, hogy nyilvánosságra kell hozni. Azoknak viszont, akik egy ügyet javaslatra előkészítenek, hogy interneten, adatbázisba rendezve ezek az adatok megjelenjenek, azt gondolom , hogy a magánszféráját védheti egy ilyen rendelkezés. Ugyanúgy valóban kérdés lehet, tapasztalható, hogy az igazgatás, közigazgatás, államigazgatás lebénítható azzal, ha több tíz, száz - határtalan a szám - beadvány érkezik, amely olyan szintű adatokat ké r, amelyek meghaladják az alapadatok szintjét, azt, amivel az állampolgárok az ellenőrzést el tudják végezni. Ha van olyan, törvényben meghatározott más szerv, amely például egy számlaszintű ellenőrzésre jogosult, a hatóság ezeket a módosításokat olyan for mában fogja alkalmazni, illetőleg abban a formában vesszük figyelembe, és adott esetben hívjuk fel a jogalkotó figyelmét, ha látjuk ezeket a tapasztalatokat. (13.50) Egyetértek azzal, hogy viszont az a jog a hatóság elnökét nem illeti meg, hogy közvetlenül az Alkotmánybírósághoz forduljon. Én örültem volna egy ilyen lehetőségnek, de azt is tudomásul veszem, ha a jogalkotónak más az elképzelése, hiszen egy csatorna mégiscsak nyitva van: az alapjogi biztoshoz fordulás lehetősége. Ugyanakkor egy Bvariációt is el tudnék képzelni, hogy legalább az alapjogi biztos a beszámolójában legyen köteles megindokolni, hogy miért nem fordult az Alkotmánybírósághoz, ha ezt a hatóság elnöke kezdeményezte. Lukács képviselő úrnak köszönöm, hogy megköszönte a munkatársaimnak a munkáját. Én ezt a pulpitusról nem tettem meg. Korábban igen, ez úton viszont szeretném pótolni, hogy itt az Országgyűlésben is megköszönjem a munkatársaim munkáját. Egyetértek a média szerepének a növelésével. Mi indítottunk ebben az évben - remé nyeim szerint erről majd jövő évben bőven be lehet számolni - egy gyermekjogi projektet a biztonságos és tudatos internethasználat elősegítése érdekében. Nyilvánvalóan itt nagy médiamegjelenésre számítunk. Egyetértek Kulcsár képviselő úr felvetésével. Való ban, a választásokkal kapcsolatos adatkezelések, a visszaélések lehetősége olyan területe, olyan szürke zónája az adatkezeléseknek, amelyeknél mindig megfogalmazódik gyanú. Ezeket a gyanúkat általában nem igazolja vizsgálat, viszont egyetértek azzal, hogy olyan terület, amelyet úgy kell szabályozni és adott esetben úgy kell szankcionálni, hogy ennek legyen elrettentő hatása is. Egyetértek azzal is, hogy az információszabadság keretében a közérdekű információhoz való hozzájutás és a személyes adatok védelme összhangjának a megteremtésével az ügynökmúlttal kapcsolatos szabályokon lehet változtatni. Azonban figyelembe kell venni azt a sajnálatos tényt, és
