Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Határozathozatal a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2979 szerint ők most egyházak. Egy éve, több mint egy éve, tavaly február óta nem élvezhetik az egyházi státussal járó erkölcsi és anyagi jussokat , hogy így mondjam. A törvényben egy fél szó, egy árva névelő, egy toldalék nincs arról, hogy velük most mi van. Értem persze, elölről kell kezdeniük megint a lépcsőn való felmászást, de még ha önök újra meg is fosztják őket az egyházi státustól, mi lesz a közben eltelt 14 hónappal? Nem ebben a törvényben kellett volna rendezni valamit? És ha nem is visszamenőleg, legalább előremenőleg. Ki nem tudja, minden magyar állampolgár tudja, hogy most zajlik az 1 százalékok felajánlása. Ezek a vallási közösségek, ak ik az Alkotmánybíróság szerint e törvény elfogadásáig még egyházak, nem kaptak technikai számot, nem gyűjthetik az 1 százalékot mint egyházak, pedig az Alkotmánybíróság döntése szerint erre joguk volna. Ne tessék azt mondani, hogy de gyűjthetik a civil sze rvezeteknek járó 1 százalékot, mert ez cinikus válasz. Több ezer civil szervezettel, helyi alapítvánnyal, egyesülettel kell versenyezniük ebben, míg az egyházaknak járó 1 százalékért, mindnyájan tudjuk, hogy jóval kisebb a mezőny. Nem véletlenül van kétfél e 1 százalék. Jogtalanul kiszorították őket az egyikből, és most mindent megtesznek vagy szembehunyásból, vagy eleve szándékosan, hogy a tavalyi évre járó adó, amikor ők egyházak voltak, 1 százalékát se kaphassák meg. Nem lesz ebből jogbizonytalanság? De n em tudjuk támogatni a törvényt azért sem, mert az Alkotmánybíróság által előírt indoklási kötelezettséget cinikus módon akarja teljesíteni. Berakott egy gumiparagrafust a törvénybe, amivel bármi indokolható lesz. Lehet mondani, hogy az még mindig jobb, hog y a múltkor indoklás, egy fél mondat nélkül, ok nélkül utasítottak vissza egyházakat, de nem sokkal jobb, hogy betették ezt a bizonyos gumiparagrafust. Esett szó róla, az együttműködésre való alkalmasság hiánya címén is elutasíthatja a parlamenti kétharmad azt, hogy valaki egyház legyen vagy valamely közösség egyház legyen. Ilyen mondat még eddig magyar törvényben nem volt leírva, hogy egy politikai döntést úgy lehet meghozni, hogy a döntéshozó politikusok döntik el, hogy az illető szervezet vagy közösség a lkalmase az együttműködésre. Próbáljuk elképzelni ezt a civiltörvényben. Civil szervezet csak akkor kaphat támogatást, ha úgy dönt valaki, hogy a velük való együttműködésre alkalmas, vagy kulturális műhely csak akkor kaphat támogatást, ha kellőképpen keze s, paríroz és együttműködő. (11.00) És tessék mondani, lesz külön jutalom az együttműködést túlteljesítőknek? Kapnak tündéres matricát, piros pontot, osztályfőnöki dicséretet, ha esetleg még jobban, talán szerencsétlenek kényszerből politikai természetű eg yüttműködésre is hajlandók? A jogi baj a politikai bajon túl ezzel a gumiparagrafussal az, hogy bárki elutasítható és bárki megdicsérhető az együttműködésre való alkalmasság képessége vagy képességhiánya miatt. Ez csak szubjektíve dönthető el; szubjektíve dehogy, ez csak politikai alapon dönthető el és ez a nagyobb baj. De nem tudjuk támogatni a törvényt azért sem, mert a jogorvoslat lehetőségét csak hézagosan nyitja meg. Tudjuk, hogy az Alkotmánybíróságtól kezdve a törvény összes kritikusának ez volt az eg yik fő baja. Önök most - és ez egy fél lépés előre, de távol van az egy egész lépéstől - kettébontják az eljárást. A miniszter vizsgálgatja meg az objektív kritériumokat, létszámot, a vallási közösség élettartamát, és ez ellen tényleg lehet a közigazgatási bírósághoz menni. Nem nagyon hiszem, hogy erre sokszor szükség lesz, mert csak tud a miniszter számolni, hogy a húsz év húsz éve vagy tizennyolc. Az ugyan egy nagy kérdés, mint elhangzott, hogy a 10 ezer hívőt hogy fogja megszámolni, de hát majd csak kid erül valahogy. De az igazi döntés, ami itt a parlamentben születik, továbbra sem viseli el a teljes jogorvoslatot, mert csak az eljárás törvényessége, pontosabban törvénytelensége miatt lehet majd az Alkotmánybírósághoz fordulni. Tetszik érteni, ha itt mi azt mondjuk, hogy valamely közösség ugyan minden kritériumnak megfelel, de nem látjuk benne, pedig nagyítóval nézzük, az istennek se a velünk való - velünk? , az önökkel való együttműködésre való alkalmasságot, ennek az állításnak a tartalmát nem vizsgálh atja az Alkotmánybíróság; csak azt, hogy rendesen tetszetteke kivárni a
