Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 30 (273. szám) - Határozathozatal a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2980 három napot vagy nem tudom, hány napot, hogy rendesen megvolte az előterjesztés és a szavazattöbbség. Éppen a leglényegesebb ponton, a parlament tartalmi mérlegelését illetően most m ár alkotmánybírósági jogorvoslat sincs. Eddig legalább, mint a mellékelt ábra mutatja, fordulhattak hozzá. De nem tudjuk támogatni a törvényt azért sem, mert az eredeti, az egész törvényfolyamat origóján álló valóban fontos célt sem teljesíti. Azért vágtun k neki az egyházi törvény módosításának - és ez lehetett indokolható cél, sokszor elmondták önök , hogy kiszűrjék a bizniszegyházakat. Helyes, szűrjék ki! Apró szépséghiba, hogy még soha magyar bíróságnak nem sikerült ítéletet hoznia afölött, hogy valaki csak bizniszcélból alapítotte közösséget vagy sem, de lehet, hogy ez egyszerűen egy műhiba volt. Nem tudom, hogy önök tetteke feljelentést valaha is olyan vallási közösség ellen, de végül is a politikus képviselő nem arra való, hogy feljelentésekkel ostr omolja - egyes képviselőket persze kivéve - az ügyészséget és a bíróságot. De nyilván vannak vagy lehetnek ilyenfajta egyházak. (Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Hogy kell akkor kiszűrni a bizniszegyházakat? Hát n em úgy, hogy átláthatóvá, világossá teszik az egyházfinanszírozást? Hát nem úgy, hogy a vélt vagy valós, de nem egészen tiszta módon juttatott előnyöket lekopaszítják? Hát nem úgy, hogy a meszet levakarják a madzagról? De bizony úgy kéne. Nem ez történik. Ami itt most megkülönböztetés bevett egyház - mert most így hívják azt, ami korábban sima egyház volt - és vallási közösség között, az kizárólag anyagi természetű. Természetesen örülök annak, hogy a hitéleti jogaikat megkapták a nem beveendő vagy bevett e gyház kategóriába tartozó vallási közösségek is, tényleg abszurd volt, hogy azt se kaphatják meg, de nem kaphatják meg hozzá az anyagi feltételeket. És ha önök azt mondják, hogy milyen nagyszerű dolog az új törvényben, hogy nevezhetik már magukat ők is egy háznak, akkor azt mondom, nagyszerű. Van olyan hely a világon, ahol mindenki nevezheti magát Napóleonnak, csak éppen nem kap hozzá hadsereget meg marsallbotot. Önök most ezt tették: hívjátok magatokat Napóleonnak, drága kizeccölt vallási közösségek, adjuk mi az életünket és a vérünket, csak zabot nem. Zabot azt nem! Kizárólag anyagi előnyök különböztetik meg ma a bizniszelés kiszűrésének nemes szándéka jegyében a bevett egyházat a vallási közösségtől. Nemcsak az egyházaknak ajánlható 1 százalék joga, hanem az is - és ne felejtsük el, mert ez is különbözik a civil szervezeteknek ajánlható 1 százaléktól , hogy az egyházaknak adható 1 százalékot az állam kiegészíti, felpótolja. Ettől a kizeccöltek, akik nem elég együttműködők, elesnek. Elesnek attól is, hogy a z általuk fenntartott intézmények kötelező költségvetési támogatást kapnak. Persze kaphatnak, éppúgy, mint egy alapítványi vagy magánintézmény, ha az állam jónak látja. Ezeket a közösségeket kézből eteti vagy nem eteti az állam, míg a bevett egyházaknak - egyébként helyesen, tehát nem ezt helytelenítem - automatikusan adja. De az anyagi megkülönböztetés sorába esnek különböző adókedvezmények is a helyi és egyéb adók alól. A névtelenül és adómentesen szedhető perselypénz intézményével sincs semmi bajom, de p éldául a jelenlegi szöveg szerint ez is megvonatik a nem bevett egyházaktól. Így a törvényalkotás nagyobb dicsőségére aztán igazán a biznisz csúnya szempontját sikerül több száz kilométerrel arrébb űzni a hit tiszta mezejéről. Önök azt akarták és őszintén akarták - ezt elhiszem, ez egy fontos dolog , hogy a gazdasági érdeket és érdekeltséget vegyük ki a vallási közösségek és szervezetek világából. Azt nem sikerült kivenni, viszont a politikai érdeket, a politikai függőséget sikerült behozni. Ez a törvény m ost nem áll másból, mint hogy a parlamenti kétharmad dönti el, hogy ki bizniszelhet. Semmi másból nem áll, semmi mást nem sikerült ezzel elérni. A parlamenti kétharmad eddigi döntései - részben megsemmisített, részben meg nem semmisített döntései - önmaguk ban bizonyították, hogy mégoly jó szándékú politikusok sem képesek, mert nem illetékesek vallási közösségek sorsáról dönteni. A parlament szégyenfoltjai és fekete lapjai közé tartoznak a vitáknak azok a mozzanatai, amikor megkíséreltünk bizottságban vagy p lenáris ülésen parlamenti közösségeket minősíteni. Amikor elhangozhat az illetékes bizottság ülésén az értetlen megjegyzés, hogy egy az Isten, nem is lehet érteni, miért van több egyház; amikor elhangzik az,
