Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 16 (269. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2474 Ez valóban egy olyan törvényjavaslat, amely a magyar igazságszolgáltatási rendszert jelentős mértékben érinti. Több olyan eleme van, amely hosszú távon is befolyásolja a joghoz való jutást, hosszú tá von befolyásolhatja - ha olyanformán alakul - azt a körülményt, hogy Magyarországon a bírósági eljárások végre ne olyan időtartamban és olyan módon folyjanak, ami miatt többek között például a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon is rendszeresen elmarasztaljá k Magyarországot; évről évre egyre növekszik azon ügyek száma, amelyek miatt Magyarországot kártérítésre ítélik. Ha megnézzük a legtöbb panaszt vagy a legtöbb kifogást a bírósági rendszerrel kapcsolatban, akkor világosan és egyértelműen kell látnunk, hogy a legnagyobb probléma jelenleg Magyarországon az eljárások elhúzódása. Tehát keresnünk kell a választ ebben a javaslatban, mint minden ilyen igazságügyi törvényhozási lépésben, a kormányzat részéről benyújtott javaslatokban, hogy vajon erre megadjae a jó és a helyes választ. A rövid és velős válaszunk az, hogy nem látjuk ezt a választ megadottnak, tehát nem ragadja meg teljeskörűen azt a lehetőséget a kormány, amit egyébként az alaptörvénymódosítás előírt, de ennek a részletes okait ki fogom még a későbbi ekben fejteni. A Jobbikfrakció álláspontja az alaptörvény negyedik módosításáról és az egész alaptörvény elfogadásáról már korábban is ismert volt, tehát nyilván most nem érdemes még egyszer lefolytatnunk az alaptörvénnyel és a negyedik módosítással kapcs olatos vitát. Csupán arra kell utalni, hogy ezek már következmények, tehát ebben a javaslatban is, amely előttünk áll, tulajdonképpen az érdemi vita lehetőségét már előre kizárta azzal a kormánytöbbség, hogy ezeket a törvényjavaslatokat, illetve magát az a laptörvényt és a negyedik módosítást olyan módon terjesztette elő és fogadta el, hogy az igazi, érdemi konszenzusteremtési kísérlet elmaradt. Ami különösen sajnálatos, az az, hogy bár nagyon sok kritikát, észrevételt meg jobbító szándékú javaslatot megfoga lmaztunk - de volt természetesen egyetértő álláspontunk is, például a kommunizmus bűneivel kapcsolatos új cikk beemelése, amelyet nagyon fontosnak tartunk, és amelynél pontosan azt a hiányjelet látjuk, hogy ebben a körben viszont nem érkezett a Ház elé jav aslat, hogy mielőbb történjen meg most már a kommunista diktatúra bűnöseinek felelősségre vonása, elszámoltatása, luxusnyugdíjaik megvonása , azonban a legnagyobb problémánk az, hogy a változtatások, amelyeket a kormányzat folyamatosan kénytelen végrehajt ani a saját elfogadott alaptörvényi rendelkezésein, ugye, a gránit szilárdságúnak hirdetett alaptörvényen, nem a Magyar Országgyűlés képviselőinek akaratából történnek igazából, hanem külföldi nyomásra. Tehát ez az, ami álláspontunk szerint elfogadhatatlan , hogy a nemzeti szuverenitás letéteményeseként megjelenő Országgyűlésben, mint egy gyarmati helytartóságban, a felülről jövő leiratok alapján folyamatosan vissza kell metszeni azokat a jogalkotási lépéseket, amelyeket sok esetben egyébként általunk sem tá mogatott módon fogadott el a kormánytöbbség, de ez mindenképpen sérti a magyar emberek érzületét, sérti a Magyar Országgyűlés szuverenitását. Valóban, ennek a törvényjavaslatnak három nagy része is van, amely ilyen kategóriába tartozik: egyrészt az ügyáthe lyezésekkel kapcsolatos témakör, a másik az Alkotmánybírósághoz fordulás, az alkotmánybírósági eljárásokkal kapcsolatos szabályok, a harmadik pedig a választási törvénnyel kapcsolatos szabályok. (11.10) Van még egy rész, amiről egyébként nem esett még igaz án részletesen szó, de mindenképpen érdemes felfigyelni rá: az egyenlő bánásmód törvény módosítása, amellyel kapcsolatban az emberi jogi bizottság ülésén hisztérikus kirohanásokat intézett a Párbeszéd Magyarországért Mozgalom képviselője és az MSZP képvise lői is, azt hangoztatva, hogy az a fordulat, ami most beemelődne a jogszabályba, amely szerint tárgyilagos értékelésen alapuló módon kell a társadalmi felzárkóztatás kérdéskörét megközelíteni, valamifajta ősbűnként jelent meg az ő érvelésükben. Ezzel azt l átják veszélyeztetettnek, hogy a pozitív diszkrimináció eddigi rendszere megborul, és most végre nem szubjektív értékítéletek és nem egyfajta vélelmezett előjogokon alapuló kegyosztogatás lesz jellemző, hanem itt most már végre meg kell nézni, hogy miért a lkalmazunk, mondjuk, egyes
