Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 16 (269. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2471 adó egy adó, hogy haszonszerzésre törekszik, nem pedig ingyenszolgáltatás nyújtására. Biztos meg fogják oldani, vagy valami tör vénymódosítást hoznak arra, hogy kötelező legyen x percet biztosítani erre a célra, vagy kormányzati nyomás alá fogják helyezni - ahogy egyébként sok esetben már ilyen témákban megtették - ezeket a vállalkozásokat, hogy ajánljanak fel - idézőjelbe teszem m egint - önként néhány percet a politikai pártoknak hirdetés céljából, és így fel tudják majd azt mutatni, hogy lám, mégiscsak kaptak 10 vagy 15 percet a kampányidőszakban a politikai pártok. Persze egyébként olyan helyeken, ami az önök felügyelete alatt ál l akár gazdasági értelemben, mint mondjuk a plakátkampány a hirdetési felületek tekintetében, akár a közmédia, ott természetesen lehet kampányolni. Végül egy gondolatot az alkotmánybírósági szabályozásról. Előszö r is a legfontosabb rendelkezéseket az alaptörvény módosításában szerepeltetik. Erről az igen negatív kritikámat akkor elmondtam, ezeket most egészen biztosan nem fogom megismételni, a részletkérdésekből viszont egy dolgot kiemelnék. Érdekes az a logika, h ogy önök a jogi képviseletet, illetve az erre való kötelezettséget eltörlik az alkotmánybírósági eljárásnál. Egyetértek, és nagyon helyesnek tartom azt, hogy önmagában a jogi képviselet előírása az alapjogsértés esetén igényt benyújtó embereknél az alkotmá nybírósági eljárásban nem helyes, csak van egy másik jogintézmény, amit az állam használhatna, igaz, ez pénzbe kerül; ugyanis az egyes állampolgárok, akik a joghoz nem értenek, nehezen fogják tudni érvényesíteni az igazukat az Alkotmánybíróság előtt jogi s egítség nélkül. A megoldás ezért az én meglátásom szerint nem az volna, ha eltörölnék a kötelező jogi képviseletet, hanem az, ha az ingyenes jogi segítségnyújtást kiterjesztenék az Alkotmánybíróság előtti eljárásokra is, és az állam azoknak, akik rászoruló k, biztosítaná az ingyenes jogi képviseletet, mondjuk, a Kúria előtt egyes eljárásokban, hiszen ott is kötelező jogi képviseletről tudunk beszélni, egy felülvizsgálati indítvány során. Tisztelt Országgyűlés! Összességében azt tudom mondani, hogy ez a javas lat azokat a politikai célokat szolgálja, azoknak a továbbvitelét szolgálja, amit eddig is nehezményeztünk, ugyanúgy jó csomó rendelkezése az én meglátásom szerint jogelvekbe és nemzetközi jogszabályokba ütközik, másrészről pedig szakmai kritika miatt nem tudunk támogató véleményt mondani. Éppen ezért az MSZP frakciója az előttünk álló törvényjavaslatot biztos, hogy nem fogja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VEJKEY IMRE , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés 2013. március 11én fogadta el az alap törvény negyedik módosítását, amely 2013. április 1jén lépett hatályba. Magyarország kormánya az alaptörvény zárórendelkezéseinek 4. pontja alapján az alaptörvény végrehajtása érdekében - és nem annak érdekében, amit Bárándy kollégától hallottunk az imént - benyújtotta az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításaival kapcsolatos T/10593. számú törvényjavaslatot. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük tételesen a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit! Az alaptörvény negy edik módosítására tekintettel szükségessé vált az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok átfogó módosítása. Az újraszabályozással egyúttal szükségessé vált a jogintézményre a pol gári perrendtartásról szóló törvényben és a büntetőeljárásról szóló törvényben szereplő utalás pontosítása is, különös tekintettel arra, hogy a jövőben az Országos Bírósági Hivatal elnöke egyedi ügyekben nem, kizárólag sarkalatos törvényben előre meghatáro zott ügycsoportok tekintetében lesz jogosult kijelölni az eljáró bíróságot.
