Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 16 (269. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2466 Az egyik, hogy nem volt szakmai vit a a bizottsági ülésen, vagy elsősorban nem szakmai vita volt, hanem politikai vita. Nos, ez igaz, tisztelt Országgyűlés, azt gondolom, nem várhatja el senki az ellenzéki pártoktól azt, hogy ha egy számunkra elfogadhatatlan politikai szándékot kíván a kormá nypárt kodifikálni, akkor szakmai részletkérdésekről beszéljünk és ne arról, hogy miért elfogadhatatlan az a politikai szándék, amelyet önök egy szakmai javaslatba öntenek. Én is sokkal nagyobb örömmel beszélek egy törvényjavaslatról szakmai keretek között , ha alapvetően egyet tudok érteni annak céljával, alapvetően egyet tudok érteni az irányával, és valóban csak jobbító szándékú módosító javaslatokat kívánunk benyújtani, hogy azt az elérendő célt még inkább meg tudja valósítani, garantálni tudja a jogszab álytervezet. Ilyen volt például az önkényuralmi jelképekkel kapcsolatos szabályozás, de ilyennek tudom említeni a büntető törvénykönyv vitáját. Azonban semmiképpen nem tudom ilyennek tekinteni és ilyennek említeni a most előttünk fekvő törvényjavaslatot, a hogy azt a negyedik alaptörvénymódosítást sem, amely ezt az egészet megalapozta. A másik, amire szeretnék kitérni, tisztelt képviselőtársaim, még most a felszólalásom elején, a nemzetközi kritikák. Tudom jól, hogy az a sulykolt kormánypárti retorika, amel yre egyébként még a Jobbik is rásegít, hogy bizonyos ellenzéki pártok mennek el a nyugateurópai vagy uniós nemzetközi szervezetekhez és panaszolják be Magyarországot. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Mert ezt csinálják!) Tisztelt képviselőtársaim, szere tnék egy, azt gondolom, önök által sem vitatott tényt leszögezni: a Velencei Bizottságot a negyedik alaptörvénymódosítás és nyilvánvalóan az ezekkel összefüggő törvénymódosítások vizsgálatára az önök külügyminisztere, Martonyi János kérte fel. Magyarán sz ólva, önök voltak azok, akik a nemzetközi eljárást kezdeményezték, indítványozták, és önök juttatták el az erre vonatkozó törvényjavaslatokat a Velencei Bizottsághoz. (Ékes József: Mikor?) Az, hogy az ellenzéknek az a véleménye és az én személyes véleménye m is természetesen, hogy mivel olyanok ezek a módosító javaslatok, amelyek számos alkotmányos és nemzetközi normát sértenek, ezért vélelmezhető a későbbi elmarasztalás is, ez igaz. De ez nem azért fog megtörténni, tisztelt képviselőtársaim, mert mi elvissz ük oda ezeket a javaslatokat, hanem azért, mert az önök külügyminisztere viszi oda ezeket a javaslatokat, és kéri meg ezt a bizottságot, hogy vizsgálja meg a törvénytervezetet; nyilvánvalóan nem saját jószántából, hanem az európai uniós tagságunkból adódó bizonyos kötelezettségek érvényesítése érdekében, de azt tudom mondani, hogy ehhez az ellenzéknek az égadta világon semmi köze nincs. Rátérve a törvényjavaslat érdemi változtatásaira, ahogy az államtitkár ú r is mondta, a negyedik alaptörvénymódosítás nyomán számos törvényt kell módosítani. Ezeknek egy részét irányozza elő a most előttünk fekvő törvényjavaslat. Abban is egyetértek az államtitkár úrral, hogy három fajsúlyos vonatkozása van ennek a módosító ja vaslatnak. Az egyik, ami a bíróságokra vonatkozó szabályokat, azon belül is az Országos Bírósági Hivatal elnökének az ügyáthelyezési jogát illeti; a másik, ami az Alkotmánybíróságra vonatkozó egyes részletszabályokat módosítja; a harmadik pedig - és erről az államtitkár úr csendben maradt , ami a választási eljárási törvény egyes módosításait irányozza elő. Ugyanis ez nem az alaptörvényjavaslat része, hanem ez egyébként az igazságügyminiszter és a két államtitkára által jegyzett módosító javaslatnak a ré sze. Beszéljünk először a bíróságokat érintő szabályozásról! Elöljáróban csak egy gondolat: önök megalkották az igazságügyi reformjukat; a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság nyomására azonban - és azt kell mondanom, hogy sajnos ennek a nyomására és n em az ellenzéki érveket megfontolva - a 80 százalékát visszavonták ennek a javaslatnak, visszaalakították. Ekkor egyébként még ezekkel a kritikákkal a Jobbik is egyetértett, most már egy picit, hadd fogalmazzak így, árnyalta a véleményét ebben a témakörben . Két témakör maradt függőben a módosítások után. Az egyik a bírói nyugdíj, a kényszernyugdíjazás kérdése, a másik pedig az OBHelnök ügyáthelyezési jogköre. Ehhez valamilyen, számomra megmagyarázhatatlan okból és makacssággal ragaszkodnak a kormánypártok, de ha jól tudom, nem a kormánypártok, hanem maga a kormányfő.
