Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 16 (269. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2463 meghatározó személyiségei felelősségre vonhatók legyenek. Tehát ezek hiányként jelentkeznek, úgyhogy annyiban kell pontosítanunk CserPalkovics András képviselőtársam szavait, hogy ugye nem teljeskörűen tett eleget a kormány az alaptörvény negyedik módosításában foglalt feladatoknak. Voltak üdvözölhető elemek, amelyekre ellenzéki ké pviselőként hivatkoznunk kellett, például az alkotmányjogi panasz intézménye körében a kötelező jogi képviselet eltörlését annak idején mi is jónak láttuk, hogy ez ne legyen így, és ez most bekövetkezett. Ez mindenképpen nyilván szélesíti a jogorvoslati jo ghoz való jutás lehetőségét, és a költségek csökkentését is jelenti. Élénk vita bontakozott ki valóban az ügyáthelyezéssel kapcsolatban. Itt most csak röviden felvillantva: az MSZP álláspontja röviden, velősen az volt, hogy tulajdonképpen itt politikai bűn cselekmények vonatkozásában meghagyta a kormány azt a lehetőséget, hogy bármely bíróságra áthelyezhesse azokat az ügyeket, amelyeket úgymond kényesnek tart; nyilván ezt majd MSZPs képviselőtársak részletesen kifejtik. Összességében azért az ő részükről és a mi részünkről is azért megfogalmazódott, hogy az ügyáthelyezéssel érintett ügytípuscsoportok, amelyek most itt a javaslatban szerepelnek, nem olyan jellegűek és nem olyan súlyúak, és közel sem jelentenek olyan mennyiségű ügyet, amelyek az eredeti célt, tehát az alaptörvényben rögzített eredeti célt, mégpedig azt, hogy valóban az ésszerű ügyintézési határidők megtartása érdekében a tehermentesítés elvégezhető legyen, ezt szolgálnák. Tehát túl szűknek találtuk; mi, jobbikos képviselőként kifejezetten elmon dtuk, hogy ezek az ügytípusok - különösen a büntetőügyekben, hogy csak az előzetesben lévő, mondjuk, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények vagy egyes hivatali bűncselekmények - túl szűk kört jelentenek, tehát nem jelentenek igazi tehermentesítést; polgári ügyekben is a 400 millió forintot meghaladó pertárgyértékű ügyek, az úgynevezett megaügyek kerültek ebbe a csomagba. Arról nem is beszélve, azt is megemlítettük, hogy egyfajta vákuum keletkezhet a bíróságok működésé ben, hiszen az átirányítás teljes körű arra az időszakra, amelyről szól az átirányítás, tehát abban az időszakban egyetlenegy ügy sem érkezhet az illetékes bírósághoz, ez viszont zavart okozhat a bíróságok működésében. Tehát nem találtuk teljesen rendjén v alónak ezt a csomagot, így az MSZP képviselői ellenszavazattal jelezték egyet nem értésüket, mi pedig tartózkodással. A többi részletes érvet pedig a vitában fogom kifejteni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 3030 perces időkeretben, ezek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Megadom a szót CserPalkovics András képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. DR. CSE RPALKOVICS ANDRÁS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Természetesen részben visszautalnék az előbb általam bizottsági előadóként elmondottakra, rögtön az elején tenném ezt, hiszen az alaptörvény negyedik módosítása, amely április elsején lépett hatályba, és egyáltalán maga az alaptörvény is a végrehajtás érdekében az esetleges jogalkotási kötelezettséget, illetve azok előkészítését, törvényjavasla tok formájában a parlament elé terjesztését a kormány hatáskörébe utalja, és feladatául határozza meg. Erről szól ez a mostani javaslat, a benyújtott törvényjavaslat. Abban pontosítanám itt a Gaudi képviselő úr által előbb elmondottakat, hogy magam sem áll ítottam, hogy teljes mértékben, hanem azt állítottam, hogy ennek a kötelezettségének ezzel a mostani törvényjavaslattal, ha nem is egészében, de ezen tárgykörök tekintetében a kormány eleget tesz; egyébként maga az indoklás is ezt tartalmazza. Fontos elmon dani, hogy természetesen vannak olyan területek, amelyeken egyéb jogalkotási kötelezettsége van a parlamentnek, és ennek előkészítése természetesen a kormány feladata, hiszen ez a mostani törvényjavaslat ezeket nem tartalmazza, akár az egyházak, akár a fel sőoktatás
