Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 16 (269. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2459 Elfogadott napirendünknek megfelelően most az általános vita megkezdése során az előterjesztői expozéra, a bizottsági álláspontok ismertetésére, valamint a vezérszónokok felszólalására kerül sor. A további képviselői felszólalásokra a vita folytatásában ma az utolsó napirendi pont tárgyalása során lesz lehetőség. Először az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Répássy Róbert úrnak, a Közigazgatás i és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 35 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés egy hónappal ezelőtt fogadta el az alaptörvény negyedik módosítását, amely április 1jén lépett hatályba. Mivel az alaptörvény záró- és vegyes rendelkezéseinek 4. pontja alapján az alaptörvény végrehajtása é rdekében szükséges törvényjavaslatokat a kormány terjeszti az Országgyűlés elé, a kormány áttekintette a változtatásokból eredő jogalkotási feladatokat. A törvényi szinten szükséges módosítások közül elsőként a jelen - mennyiségét tekintve a legjelentősebb , elsősorban az igazságügyi területet érintő, illetve jogtechnikai módosításokat tartalmazó törvényjavaslat került benyújtásra az Országgyűléshez. Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként röviden az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával öss zefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatban foglalt technikai jellegű változtatásokról ejtenék szót. A javaslat 18 törvényt érint, ezek túlnyomó többsége azonban nem hoz érdemi változást. Így például a javaslat hét törvényben cseréli ki a negyedik módos ításnak megfelelően az alaptörvényi hivatkozásokat, illetve váltja le a hatályon kívül helyezett átmeneti rendelkezésekre való utalásokat. Emellett a javaslat szintén apró korrekciót hajt végre az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról s zóló 2003. évi CXXV. törvényen, figyelemmel arra, hogy a negyedik módosítás az esélyegyenlőség megvalósulásának elősegítése mellett kifejezetten nevesítve utal a társadalmi felzárkózás elősegítésére. Hasonló jogtechnikai változtatást jelent a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvények kiegészítése a jegyzőkre és a polgármesteri hivatalok ügyintézőire való utalással. A törvények érdemét nem érintő változtatások közül végezetül az Országgyűlésről szóló törvény módosítását kell megemlíteni, amely az Országgyűlési Őrség és a házelnök fegyelmi és rendészeti jogköre alaptörvényi nevesítésére tekintettel volt szükséges. Tisztelt Ház! Hadd szóljak most bővebben a javasl at érdemi rendelkezéseiről. Ezek egyfelől a bíróságokat, másfelől az Alkotmánybíróság eljárását érintik. Közös eleme ezeknek, hogy mindkét tárgykörben garanciális jellegű változtatásokat hajtsanak végre, illetve ilyen rendelkezésekkel egészíti ki a meglévő szabályokat. Elsőként az úgynevezett ügyáthelyezést, pontosabb megfogalmazásban az eljáró bíróság kijelölését említve ki kell emelni, hogy a jövőben erre a legfőbb ügyész nem lesz jogosult, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig az Országos Bírói Tanác s egyetértésével gyakorolja majd a jogát. A jogintézményt ért kritikák kapcsán megvizsgáltuk a vonatkozó nemzetközi gyakorlatot. Ebből most egy elemet hadd említsek meg itt önöknek, nevezetesen Hollandia példáját. Hollandiában 2004 óta gyakorlat az ügyek b íróságok közötti áthelyezése. A bíróságok szervezetéről szóló holland törvény 46/A. cikke azonban lehetővé teszi, hogy időszakos kapacitáshiány esetén az igazságügyért felelős miniszter az úgynevezett igazságszolgáltatási tanács meghallgatása mellett egyes ügykategóriákat más bíróságokhoz utaljon. Az ügyek áthelyezése határozott időtartamra szólhat, nem haladhatja meg a három évet, és legfeljebb egy alkalommal, további egy évre meghosszabbítható. Büntetőügyekben az áthelyezést csak a főügyészi tanács meghal lgatását követően rendelheti el az
