Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 16 (269. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2460 igazságügyminiszter. Könnyen belátható tehát, hogy a magyar gyakorlat nem tekinthető egyedülállónak nemzetközi összehasonlításban. De akkor lássuk röviden, hogyan is változtatná meg a javaslat a hatályos szabályozást, az t a szabályozást, amelyet korábban, részben a Velencei Bizottság észrevételeire tekintettel alakított ki az Országgyűlés. Az önök előtt fekvő javaslat e szabályozáshoz képest további jogállami garanciákat épít be a bírósági szervezeti törvény módosításával a kijelölési eljárásba, amelynek alapvető elveit is megváltoztatja. Ez alapján az OBH elnöke a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke, illetve a legfőbb ügyész indítványára határozatot hoz arról, hogy valamely bíróság helyett egy meghatározott időszakon be lül a bíróságra érkező meghatározott ügycsoportba tartozó ügyekben más bíróság vagy bíróságok fognak eljárni. Erre abban az esetben van lehetőség, ha a bíróságnak fél év ügyforgalmi statisztikai adatai alapján az országos átlagos meghaladó ügyteherrel kell megbirkóznia. Az OBH elnöke olyan bíróságokat jelöl ki eljáró bíróságnak, amelyek leterheltsége fél év ügyforgalmi statisztikai adatai alapján nem éri el az országos átlagot. A törvény meghatározza azon ügycsoportokat, amelyek esetében a jogszabály alapjá n illetékes bíróság helyett más bíróság jelölhető ki. A javaslat olyan konstrukciót hoz létre, amely az eljáró bíróság kijelölésének egyediesített rendszere helyett törvényben előírt, a jövőben érkező ügyekre vonatkozó, objektív szempontokon alapuló, az es eti mérlegelést nélkülöző eljárásrendet vezet be az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében. Az OBH elnökének előbbiek szerinti intézkedése az Országos Bírói Tanács ellenőrzése alatt áll, amennyiben a z OBH elnöke az eljáró bíróságot kijelölő határozatát az OBT egyetértésével hozhatja csak meg. Ezen túlmenően a javaslat mind az OBH elnökének határozata, mind az az alapján foganatosított intézkedés ellen jogorvoslatot biztosít. A javaslat biztosítja a ki jelölésről szóló döntések teljes nyilvánosságát is. Bár a javaslatban még nem szerepel ez a kitétel, hadd említsem meg azt a tegnap benyújtott módosító javaslatot is, amely alapján a bíróság kijelölésének intézménye nem lenne alkalmazható azokban az ügyekb en, amelyekben az Európai Unió kötelező jogi aktusának alkalmazása merül fel. (10.00) További, a bíróságokkal összefüggő említést érdemlő változtatás, hogy a javaslat kizárja az Országos Bírósági Hivatal elnökének újraválaszthatóságát. Emellett jelezni kel l, hogy a javaslat törvényi szinten is átvezeti a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész negyedik módosításból következő új, utólagos alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét, amely kiterjed az alaptörvénnyel vagy az alaptörvény módo sításával kapcsolatos formai alkotmánybírósági kontroll kezdeményezésére is. Tisztelt Ház! A bíróságok után hadd ismertessem röviden a javaslat Alkotmánybíróságot érintő változtatásait is, melyek a testület eljárásának több pontját is érintik. Egyrészt a j avaslat törvényi szinten is rögzíti a negyedik módosítás által meghatározott új hatáskörökből fakadó változtatásokat, így az alaptörvény és módosítása előzetes és utólagos alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetőségét. Emellett az alaptörvé ny 24. cikk új (7) bekezdésére tekintettel a testület eljárásának átláthatóbbá tétele érdekében részletesen meghatározásra kerül a felek meghallgatására, illetve a nyilvánosság biztosítására vonatkozó eljárásrend. Eszerint az Alkotmánybíróság indítvány beé rkezéséről való értesítését követően, amennyiben a jogszabály megalkotója, illetve a törvény kezdeményezője, figyelemmel arra is, hogy az ügy a személyek széles körét érintie, az üggyel kapcsolatos álláspontjáról az Alkotmánybíróságot tájékoztatni kívánja , erre rövid határidővel lehetőséget kap. A jogalkotó, illetve törvénykezdeményező véleményének megküldése mellett kérheti az Alkotmánybíróságtól a nyilvános meghallgatás lehetőségének biztosítását is. Az eljárás e szakasza lehetőséget teremt a jogalkotóna k, hogy nyilvános eljárásban megvilágítsa a testület számára az adott jogszabály megalkotásával elérni kívánt célját, illetve az egyes szabályozási megoldások motivációit.
