Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. április 15 (268. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MICHL JÓZSEF (KDNP), a napirendi pont előadója:
2412 Természetes módon minden új törvény folyamatos javításra és aktualizálásra szorul, így ez is, éppen ezért fogalmazódott meg az a törvénymódosítás, amely 25 paragrafusban igyekszik soksok konkrétumra és soksok aktuális, felvetődött kérdésre választ keresni és találni. Így fekszenek most előttünk a törvényjavaslatnak azok a paragrafusai, amely ek közül néhányra szeretnék csak kitérni, aztán a vitában, amennyiben szükség lesz rá, természetesen tovább részletezzük. A nemzeti köznevelésről szóló törvény megfogalmazza ugyan, de további részleteket nem mond arról, hogy a köznevelési alapfeladatot mil yen módon láthatja el fenntartója, fenntartói közreműködője, egyéb minisztérium, és így jelen esetben szükségesnek tartom szabályozni azt, hogy a vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolákban milyen képzések folyhatnak, szakte rületek fölött az egyes szakképesítések oktathatóságát és ezen túli szakképzések indításához szükséges állami köznevelési közfeladatellátás keretében milyen módon kell megvalósítani. (Sic!) Ebben segít a jogszabálytervezetünk, mert azt mondja, hogy az int ézményfenntartásra kijelölt szerv hozzájárulását továbbra is ki kell kérni, vagyis az állami intézményfenntartó központ hozzájárulását. Egy másik fontos téma, ahol azt próbáljuk meg szabályozni, hogy mi legyen azokkal a fiatalokkal, akik 16 éves korukig ne m tudják befejezni a 8 általános iskolát. Erről sokat vitatkoztunk az eredeti törvény elfogadásakor is. Azt javaslom, hogy annak számára, aki a 15. életévét betöltötte, és legalább a 6. osztályt elvégezte, egy olyan automatizmus lépjen életbe, hogy a Híd I I. programba kerüljön át, és ott egy részszakképesítés megszerzésére készítsék föl, ami azt jelenti, hogy 16 éves koráig legalább valamifajta szakmai lehetőséget biztosítsunk, a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez segítsük hozzá. Fontos a továbbiakban pon tosítani azt is, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatás terén gazdálkodó szervezetek milyen módon vehetnek részt a jövőben. Azt gondolom, az egy jó megoldás lehetne, hogy ebben az esetben a miniszter engedélyéhez kötve nem köznevelési intézményfenntartó va gy nem köznevelési intézmény mint gazdálkodó szervezet is végezhessen ilyen tevékenységet, de ezekkel a megszorításokkal. A törvényjavaslat két nagyon aktuális és fontos kérdést kezel az 5. és 6. §ában, amelynek az a lényege, ahogy a napokban is hallhattu k, az iskolai beíratások megtörténtek, és először talán az elmúlt 20 esztendőben az általános iskolai beíratásokat követő napon pontos létszámot tudtunk mondani, és mondott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, hogy pontosan hány kisgyermeket szeretnén ek a szüleik szeptembertől az általános iskolába beíratni. Éppen ez a gyorsaság segít abban, hogy országosan lehet látni, hogy hol vannak olyan megoldandó feladatok, anomáliák, amelyekre talán az én javaslatom is segítség lehet. Ez azt mondja, hogy az óvod ai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport esetében a maximális létszámtól legfeljebb 20 százalékkal, de csakis a fenntartó engedélyével az iskola eltérhessen. Erre azért van szükség, mert ahogy a hírekből is tudjuk, példá ul az idei esztendőben körülbelül 2 ezer olyan kisgyermek van, aki, úgy tűnik, mintha nem férne be az ő körzeti iskolájába. Ennek a kérdésnek a kezelésén természetesen maga a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is dolgozik. A helyi tankerületi igazgatók feladata, hogy a megoldásra javaslatot tegyenek. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy olyan rendszert állítsunk föl, olyan szabályokat állapítsunk meg, amelyek biztosítják azt, hogy egyetlenegy kisgyerek sem marad ki az iskolából, és mindenki lehetőség szer int abban az iskolában tud tanulni, ahová a szülei szeretnék őt beíratni. Ezért van szükség arra, hogy néhány fő létszámmal el lehessen térni a meghatározott maximális létszámtól. Természetesen szeretném hangsúlyozni, én is annak pártján vagyok, hogy állap ítsunk meg egy maximum létszámot, ahogy a törvény ezt meg is tette, és minden osztályban ez alatt legyenek a csoportlétszámok. Viszont magam is látom, hogy van olyan helyzet, van olyan kialakult állapot, mondjuk, egy kistelepülésen, ahol egyosztályos iskol a van, és ha ott egykét fővel túllépi a beíratandó gyermekek száma a törvényben meghatározott létszámot, akkor ne kelljen már annak a