Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a Kormány általi felülvizsgálatáról szóló 55/2011. (VI. 29.) OGY határozat alapján lefolytatott vizsgálat eredményeiről szóló jelentés, valamint a privatizációs szerződések ... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
2085 mutatja egy szeletét tulajdonképpen az egész rablóprivatizációs folyamatnak. Ennek során - ne felejtsük el, a számokban lehet esetleg eltérés, de egyes vélemények szerint, az ÁSZ 2004es jelentése szerint - körülbelül 4000 milliárd forintos vagyon tűnt el, azonosítatlan módon került ki az állam kezéből. Bencze B. Izabella, a téma kutatój a szerint a húsz év alatt körülbelül 10 000 milliárd forintnyi vagyon tűnt el. A 2010es, még a kormányváltás előtti privatizációt lezáró kormányjelentés fő üzenete volt, amellyel szemben még annak idején ellenzéki képviselőként a Fidesz soraiból sokan fel szólaltak, azt fogalmazta meg, hogy a privatizációs bevételek döntő részét a költségek felemésztették. Ezek szerint a másik része elment államadósságtörlesztésre, tehát gyakorlatilag a szaldó a nemzet számára tragikus, és ez a jelenlegi bajainknak döntő m értékben forrása. Tehát az ezzel a ténnyel való gazdaságpolitikai szembenézés és az összes jogi következmény levonása nélkül semmilyen lehetőség nem lesz arra, hogy a valós kibontakozás irányába lépjünk. Mi kellene minimálisan ahhoz, hogy az ilyen típusú j elentések, a privatizáció következményeinek a levonása megtörténhessen? Mi az alaptörvény vitája során előterjesztettünk egy módosító javaslatot, és nagyon bíztunk, sokan bíztak abban, hogy a kétharmados többség által biztosított lehetőségnél fogva az Orsz ággyűlés olyan alaptörvényi rendelkezést is megalkot, amely ezt az egész rablóprivatizációs folyamatot felülvizsgálja, felülvizsgálatot rendel el. Bíztunk abban, hogy az összes ágazatban és a privatizáció összes időszakát megvizsgálva, minden erőforrást mo zgósítva levonják a következtetéseket, és a polgári jogi következmények tekintetében a semmisség, az érvénytelenség jogkövetkezményeit érvényesítik. Mert igenis az ilyen ügyletek, amelyekre rámutatnak, és amelyek a mostani jelentésből is kiderülő ügyletek… - az Alkaloida például Tiszavasváriban, ahol most jobbikos többségű önkormányzat van. Nagyon érzik ott helyben, milyen hatása van annak, ha egy ilyen vállalat nem nemzeti kézben van, és egyébként az ottani környezetvédelmi károk következményeinek az elhár ítását is tulajdonképpen az ÁPV Rt. akkori illetékesei magukra vállalták, mert az állam vállalta ezt a vevő helyett, és ez rendszeresen így volt. Rendszeresen egyoldalú kedvezményeket biztosítottak a vevők számára. Ezt a római jog úgynevezett oroszlános sz erződésnek hívja, amikor az egyik fél lényegében az erejét vagy befolyását kihasználva a másikat teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozza. Tehát igenis mit kellett volna tenni? Egy nemzeti vagyonleltárt kellett volna teljes mértékben pontosan, naprakészen elkészíteni. Három év lehetőséget adott volna arra, hogy ezt a munkát elvégezzék. Elfogadhatatlan az a hivatkozás a jelentésben, hogy nincs kellő erőforrás arra, hogy még akár a környezetvédelmi jellegű károsodásokat vagy következményeket megvizsgáljuk a p rivatizációs ügyletekkel kapcsolatban. Meg kellett volna vizsgálni azt is, hogy hogyan kerülhetett sor arra, hogy rendszeresen az állami vagyon kezelői, akiknek az a feladata, hogy gondos eljárással védjék a nemzet vagyonát, folyamatosan kiszolgálói és par tnerei voltak ezeknek a rablóügyleteknek. Tehát ennek büntetőjogi következményei kell hogy legyenek. Ezt nem lehet megúszni! Nagyon kemény következménye lesz, ha az állam a büntetőhatalmát nem érvényesíti. A büntetőhatalom nélkül a nép fogja kezébe venni a z ítélkezést, és az sokkal durvább következményekkel fog járni. Egyébként erről az egész folyamatról, a pontos leltárról, Z. Kárpát Dániel képviselőtársam már többször elmondta, igazából nem áll rendelkezésre a magyar állam által elkészített pontos kimutat ás. Most ezen vizsgálat kapcsán legalább annyi történt, hogy elkezdték rendszerezni az iratokat, de nem teljesítették azt a kötelezettségüket, amit szerettünk volna ebben az alaptörvénymódosításban, mégpedig ezt a teljes körű átvilágítását a privatizáción ak és az összes jogkövetkezmény lehetséges levonására vonatkozó vállalást megtenni. Ezt leszavazták, és sajnálatos módon most is ez a jelentés igazából csak azt üzeni nekünk, hogy voltak problémák, sőt mi több, nem gondatlanul, tudatosan, szándékosan a nem zeti vagyont csorbító módon jártak el az állami szervek képviselői, az állami vállalatok képviselői, akik jelentős részben tagjai voltak vagy partnerei voltak az állampártnak, illetve utána magát formálisan jogutódnak állító MSZPnek, amelynek egyébként so k bűne mellett többek között még az MSZMP vagyonának a megszerzése, lenyúlása is az egyik kiemelkedő bűne. (17.20)
