Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a Kormány általi felülvizsgálatáról szóló 55/2011. (VI. 29.) OGY határozat alapján lefolytatott vizsgálat eredményeiről szóló jelentés, valamint a privatizációs szerződések ... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz):
2080 példa egyébként erre a MAL Zrt. esete, ahol a zöldhatóságok kizárólag a számlák bekérésére szorítkoztak, ennyi volt a tevékenység ezzel kapcsolatban. Ahol pedig valamilyen véletlen folyamán ugyan kide rült az, hogy a vállalások teljesítése elmaradt, ott sem követte semmi érdemi szankcionálás vagy más hatósági kikényszerítő eszköz alkalmazása ezt az esetet. Ugyanakkor számunkra a vizsgálati jelentés legfájóbb hiányossága az, hogy semmiféle olyan jövőbe m utató megállapítást, ajánlást nem tartalmaz, amelyet tapasztalatként hasznosítani lehetne. Nem foglalkoznak például a hatósági intézményrendszer megerősítésének kérdésével, holott nyilvánvaló, hogy ez mekkora probléma ebben az esetben is. A környezeti szem pontból kiemelt kockázatú tevékenységek esetében pedig a biztosítékadás és a kötelező felelősségbiztosítás bevezetése lenne célszerű; egyébként az első Orbánkormány erre tett is egy ígéretet, most itt vannak újra, de ezzel kapcsolatban sem látunk semmifél e fejlődést. Azt látjuk, hogy ezek az észrevételek, ha történnek is, a kormányzat jogalkotó munkájába egyszerűen nem tudnak beépülni. Jó példa erre egyébként az új polgári törvénykönyv, ezek a környezeti garanciális eszközök ebből is kimaradtak, pedig mi m agunk, a Lehet Más a Politika is módosítót nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a veszélyes üzemi tevékenységre jellemző módon bánjanak ilyen esetben is a cégekkel, vagyis ne fordulhasson elő az, hogy úgy marad ott egy adott terület összeszennyezve, hogy utá na az államnak kell kifizetnie azt az összeget, ami igazából egy privatizált cég tevékenységével kapcsolatban történt; természetesen ezt a módosítót nem támogatták. Azt is látjuk, hogy a jelentés összeállítói nagyon kevés figyelmet szenteltek az 19982002 közötti privatizációs ügyletekre. A néhány kivétel ugyanakkor azt bizonyítja, hogy az állam hivatalnokai és hatóságai az első Orbánkormány időszakában sem fordítottak nagyobb gondot a környezet- és természetvédelmi követelmények teljesíttetésére a privati záció során, mint elődeik a baloldali kormányok alatt. Van jó pár tanulságos példa, de érdemes megemlíteni a tiszavasvári Alkaloida magánosításának esetét. Ez egy olyan aktus volt, amelyben a privatizációs folyamatnak csak az utolsó fázisa zajlott az Orbánkormány felügyelete alatt, ám éppen az utolsó 25 százalékos részvénycsomag megvásárlása után, 2000 novemberében történt, hogy az adásvételi szerződésben az ÁPV lemondott a vevővel, illetve a társasággal szembeni igényeinek érvényesítéséről. Pedig ez mit j elent? Ez azt jelenti, hogy ezzel együtt a környezet- és természetvédelmi elvárások érvényesítéséről is lemondott; ez bizony az első Orbánkormány idején volt. A hetedik és egyben utolsó kritikánk arra vonatkozik, hogy a “Javaslatok” címet viselő fejezetbe n igazából egyetlen garanciális jellegű ajánlást találtunk, ami a vevői kötelezettségek teljesítésére vonatkozik. Tehát azt látjuk, hogy ez a feltételrendszer, amelyet megneveztek, tulajdonképpen teljesen hatástalan, mert ha belegondolnak a tiszai ciánszen nyezés esetébe, ott sem az anyavállalaton, sem a tulajdonosokon nem sikerült behajtani a kárelhárítás költségét. Tehát van itt egy garanciális jellegű ajánlás, de teljesen és bizonyítottan hatástalan. A Lehet Más a Politika úgy gondolja, hogy a valódi mego ldás nyilvánvalóan a kötelező felelősségbiztosítás és a biztosítékadás lenne, amik egyébként a privatizációs szerződésekben ugyanúgy kiköthetőek lennének, mint például a működési engedélyek kiadásánál. Ráadásul speciálisan ha privatizációs ügyletekről van szó, akkor egyfajta környezetvédelmi zálogjogot is működőképesnek tartanánk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szerződésekben rögzíteni kellene, hogy egy meghatározó tulajdoni hányad csak akkor száll át a vevőre, amikor az állami zöldhatóság már igazolt a, hogy a vevő már eleget tett a szerződésben szereplő környezet, illetve természetvédelmi vállalásainak. Ez, tisztelt képviselőtársaim, valódi haladás lenne. Köszönöm. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Rendes felszólalásra K ővári János képviselő úr következik, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Halljuk!) KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz) :
