Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 26 (265. szám) - A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2048 volnae jobb esetleg helyette egy nonprofit szervezete t létrehozni abból a célból, hogy az itt felsorolt és még sorolható problémáknak a megoldására remény legyen, méghozzá hosszú távon. Végül, elnök úr, egy megjegyzést szeretnék tenni, el szoktam mondani, és most is elmondom, hogy nem vagyok nyugodt azt ille tően, hogy az az állami vagyongyarapodás vagy állami vagyonváltozás, ami ennek az eszközkezelőnek a tevékenysége révén jön létre, arról precíz, hiteles információkat fog kapni az Országgyűlés és mindenki, minden állampolgár, akit ez a téma érdekel. Azért n em vagyok ebben optimista, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képtelen immár harmadik éve összeállítani azt a vagyonnyilvántartást, azt az országleltárt, amire egyébként kormányhatározat is van, 2011. december 31re írta elő a kormány ennek az összeál lítását, ugye azóta eltelt most már több mint egy esztendő, és nincsenek információink arról, hogy ez a probléma, ennek a megoldása hogyan áll. Ezért aztán szkeptikus vagyok abban, hogy egy ilyen, e téren meglehetősen szerény teljesítményt nyújtó állami ré szvénytársaság képes lesz egy alárendelt Nemzeti Eszközkezelőnek a hasonló jellegű, hasonló természetű munkáját kellőképpen felügyelni. Ezért is, összefoglalva a mondanivalóm lényegét, tehát nem elégedhetünk meg azzal, hogy pusztán a kormány különböző szer vezetei vagy a társaságnak a belső szervezetei készítenek itt majd beszámolókat és tájékoztatókat. Szükség van egy tőlük független, külső ellenőrző szervnek a munkájára, és neki kell tájékoztatni az Országgyűlést és az ország lakosságát a tényleges helyzet ről. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Staudt Gábor, jobbikos képviselő úrnak, 15 perces időkeretben történő felszólalásra. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szép en. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a Nemzeti Eszközkezelővel foglalkozunk és az erre vonatkozó javaslatokra próbálunk reagálni, nem lehet elmenni a mellett a folyamat mellett, ami idevezetett, és bár én nem szeretnék olyan messzire menni, amit itt a szocialista képviselőtársaim, illetve részben egyébként kormánypárti képviselőtársaim is megkezdtek, illetve amely vitát lefolytattak, hogy tulajdonképpen ki volt a felelős azért, hogy ezek a hitelek felvételre kerültek. Mert természetesen könnyen lehet azt mondani, hogy az, aki a hitelszerződést aláírja, de azért hozzáteszem, hogy a megfelelő állami garanciarendszeren keresztül az államnak a megfelelő szervei - és itt gondolok akár a Fogyasztóvédelmi Hatóságra vagy a PSZÁFra - megfelelően kellett volna hogy tájékoztassák az embereket, és nyilvánvalóan a kormányoknak is meg kell tenni azokat a lépéseket, hogy az állampolgáraik kiszolgáltatott helyzetbe ne juthassanak. Egyébként annak idején, amikor még az MSZPkormány alatt ezeknek a hiteleknek a nagymér etű elharapódzására vagy felvételére sor került, gyakran lehetett hallani, amikor esetleg a hitelt felvevők irányába kérdéseket fogalmaztak meg olyan rokonaik vagy ismerőseik, akik nem voltak benne biztosak, hogy esetleg egy devizahitel felvétele jó megold ást jelent, akkor az emberek sokszor hivatkoztak egymás közti beszélgetéseikben arra - ennek jómagam is többször fültanúja voltam , hogy hát nem lehet ezzel probléma, hiszen, amit a bankok tömegesen ajánlanak, javasolnak az emberek felé, és amelyet a korm ányzat ilyen formában és a kormányzat szervei, kontrollszervei eltűrnek, akkor ott nem lehet arról szó, hogy valamiféle bedőlés vagy előre nem látott nagymérvű földcsuszamlás következik be, hiszen akkor ezeket a hiteleket nem is lehetne hirdetni és a lakos ság felé ezeket eladni. Na most, ezek a vélekedések megdőltek, mert azt kell látnunk, hogy sem a szervek, sem a kormányzat nem tette a dolgát, leginkább itt az MSZPkormányzatra gondolok, és nem figyelmeztette az embereket ezeknek a hiteleknek a veszélyeir e. Ráadásul az is tény, hogy a forinthiteleknek a különböző kamatai az indokoltnál magasabbak voltak, és tulajdonképpen a devizahitelek felé terelték az állampolgárokat.
