Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1642 védjük a legkiszolgáltatottabb embertársainkat, a magzatokat. Ennek jegyében indult nemrégiben az “Egy közülünk” aláírásgyűjtő kampány is, amelynek egyértelmű célja, hogy az Európai Unió jogszabályi szinten is tiltsa be a magzatkís érletek támogatását. Mi, kereszténydemokraták ugyanis olyan XXI. században szeretnénk élni, ami nem a halál, hanem az élet kultúráját szolgálja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban, valamint Magyar Zoltán részéről.) ELNÖK (Jakab Istvá n) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szó t. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A feltett kérdését vagy felszólalását több részre is osztva mindenképpen azt kell először is elmondanunk, hogy itt nyilvánvalóan nem egy technikai kérdésről, nem egy orvosi, kutatási kérdésről vagy egy termékelőállítási kérdésről, hanem egy etikai kérdésről van szó, amelynek lényege az emberi méltóság védelme. Már a korábbi jogszabályaink és a mostani jogszabályaink is ugyanis úgynevezett feltételezett jogalanyiságot, feltételes jogalanyiságot bizt osítanak az emberi magzat számára, az emberi magzatot emberi méltóssággal ruházzák fel, és így is védik az ő személyiségéhez, integritásához fűződő jogait. Éppen ezért nem lehet tárgy - amint az európai polgári kezdeményezés is fogalmaz, amelyet képviselő úr idézett , nem lehet tárgyként kezelni az emberi magzatokat, éppen ezért nem lehet rajtuk olyan kísérleteket végezni, ami az elpusztításukkal jár. Önök is ismernek talán számtalan kezdeményezést, amelyek már az állatkísérletek betiltását is különböző ko zmetikumok vagy más termékek kapcsán igyekszenek elérni, és már fontos részsikereket el is értek az Európai Unión belül. Úgy gondoljuk, hogy az emberi magzat nyilván ennél még inkább fokozott, sőt egyértelmű védelemre tarthat igényt, akár az egészségügyi k ísérletek kapcsán is. Jól tudjuk, hogy a tudomány szerencsére nagyon szerteágazó, és azok a tudományos eredmények, amelyeket sokszor különböző elpusztított magzati szövetekből vagy olyan kísérletekből várnak, amelyek a magzat életét is veszélyeztetik, más módon is elérhetők. (9.30) Nem az egyetlen mód a magzatkísérletek végzése annak érdekében, hogy az orvostudomány valamilyen útonmódon előrelépjen és újfajta technológiákat dolgozzon ki az emberi betegségek védelmére (sic!). Tehát itt nem egy kizárólagos u tat zárunk el, csupán egy más utat mutatunk a kutatóknak, a magzatokon végzett kísérletekkel szemben. Ugyanígy természetesen az élelmiszerek előállításánál nem pusztán ezek az ízfokozók használhatók, amelyek nagyon brutális, embertelen és az emberi méltósá got sértő módon jönnek létre, ezzel valamiféle áttételes kannibalizmussal is fokozva ezeknek a különböző termékeknek az eladhatóságát. A magyar helyzettel kapcsolatban szeretném jelezni, hogy a magyar hatóságoknak nincs arról tudomása, hogy egyes multinaci onális élelmiszerelőállítók emberi szövetekből származó anyagokat használnának fel egyes élelmiszerek előállítása során. Az élelmiszerelőállítás során az Európai Unióban csak olyan adalékanyagok - idetartoznak az ízfokozók is - használhatók fel, amelyeke t az Európai Bizottság engedélyez, az európai élelmiszerbiztonsági hatóság tudományos véleménye alapján. Az Európai Bizottság egyik 2011es rendelete határozza meg, hogy mely adalékanyagok használhatók fel egy adott élelmiszer esetén, illetve az Európai P arlament és Tanács 1333/2008/EK számú, az élelmiszeradalékanyagokról szóló rendelete határozza meg az adalékanyagok felhasználhatóságának általános elveit. Az élelmiszerek jelölésén fel kell tüntetni az adalékanyagok csoportnevét, valamint az adalékanyag nevét vagy Eszámát. A jelölési szabályok jelenleg közösségi irányelveken alapulnak, de megjelent az Európai Parlament és Tanács 2011es rendelete, amely fokozatos hatálybalépés után közvetlenül szabályozza a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékozt atását, az élelmiszerek
