Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. STÁGEL BENCE (KDNP):
1641 István: Részrehajló az elnök úr. - Lukács Zoltán: Vezessék ki a Józsát! Derültség az MSZP padsoraiban.) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Ugyancsak napirend előtti felszó lalásra jelentkezett Stágel Bence képviselő úr: “A legkiszolgáltatottabb emberek védelmében” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. STÁGEL BENCE (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Még a ’70es évek elején kutatók egy holland nő 14 hete s abortált fiúmagzatának veséjéből nyertek ki olyan embriósejtet, amelyen különféle anyagok tesztelését végezték. Ennek eredményeként egy nemzetközi cég üzleti kapcsolatba lépett különböző élelmiszergyártókkal, hiszen a mesterséges sejtszaporítás révén imm áron tömegesen nyílt lehetőség arra, hogy az élelmiszerek egyes összetevőit emberi szöveteken teszteljék, és így válasszák ki a leghatékonyabbnak tűnő molekulákat. A magzati bőr egyedülálló tulajdonságait felismerve, azaz egy abortált magzat bőrsejtjeinek proteinjeit felhasználva alkotta meg egy nemzetközi cég pár éve azt a bőröregedésgátló arckrémet, amely piacra kerülése után hatalmas felháborodást keltett az életvédő szervezetekben, az egyházakban és minden jóérzésű emberben. Erős tehát a gyanú, hogy em beri embrióból nyert szövetet használtak - és használnak fel a mai napig is - egyes világcégek üdítők, leves- és tejporok, édességek és akár ránctalanító kozmetikai termékek tesztelésénél. Komoly morális és tudományetikai vétséget vet fel a kérdés. Ezért i s indított a témával kapcsolatosan részletes vizsgálatot Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes. Nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján a helyettes ombudsman kifejtette: az embriószövet ilyen jellegű felhasználása nem rongálja ugyan a fogyasztó testi egészségét, de azt hiszem, sokak szerint a lelket annál inkább. Az pedig egyértelműen elfogadhatatlan, ha a fogyasztó esetenként nem is tudhatja, hogy amit megvásárol és elfogyaszt, miből és hogyan készült. Ez már a lelkii smereti szabadságot sértheti, ami európai dokumentumokban és a magyar alaptörvényben is rögzített alapvető emberi jog. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a jogalkotó egyértelmű feladata, hogy Magyarországon megakadályozzuk minden olyan termék fo rgalomba hozását, amelynek kísérletezése, gyártása során felhasználtak embriószöveteket. Sajnos, az internetes kereskedelem korszakában hiába írják elő a szigorú uniós szabályok az élelmiszerek, termékek összetevőinek feltüntetését, ha Európán kívül sok or szágban a gyártó titkosíthatja a felhasznált alapanyagokat, amennyiben azok nem veszélyesek az emberekre. Az Európa Tanács már 1986ban elfogadott egy ajánlást, amelynek értelmében élő embriók, magzatok vagy szöveteik felhasználása jogszerű, de csak abban az esetben, ha saját életük, egészségük megóvása érdekében történik az eljárás, ugyanakkor tilos az életben tartásuk abból a célból, hogy hasznosítható anyagokat nyerjenek ki belőlük. Ami pedig a halott embriókat illeti, szöveteik és sejtjeik csak nagyon s peciális esetben használhatók fel, és akkor is kizárólag orvostudományi és terápiás célokra. Sajnos azonban a fogyasztói társadalomban egyetlen célt, a bevétel növelését szem előtt tartó cégek semmilyen eszköztől sem riadnak vissza a vásárlók megnyeréséért . Az emberi szövetből nyert ízfokozóknak nem csupán az a céljuk, hogy jobb ízt adjanak az ételnek, hanem az is, hogy rászoktassák az embereket az adott termékre, az adalékanyagok enyhe függőséget okozó, idegrendszerre gyakorolt hatása által. Tisztelt Képvi selőtársaim! A hatályos magyar szabályozás egyértelműen megfelel a szigorú Európa tanácsi ajánlásnak, de úgy gondolom, hogy ebben a súlyos erkölcsi kérdésben kellő óvatossággal és körültekintéssel kell eljárni a jogalkotónak, hogy valamennyi jogi kiskapu b ezáródjon, és a fogyasztók bizalmát a jövőben is megőrizhessük, a kereskedelmi, haszonszerzési célú hasznosítás mind a magzat, mind a magzati szövetek tekintetében tiltott legyen, különös tekintettel az emberi méltóságra. Közös felelősségünk, hogy minden l étező eszközzel és módon
