Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 11 (259. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - BARÁTH ZSOLT (Jobbik):
1362 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk, most a napirend utáni felszólalások kö vetkeznek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Baráth Zsolt képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: “A teremtési parancs” címmel. Megadom a szót, ötperces időkeretben. BARÁTH ZSOLT (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. A teremtés szerves része az ember i felelősség és alkotás. A jó emberi tevékenység nélkül sokkal szegényebb a természet, mint bármely állat- vagy növényfaj eltűnésekor. Minden, zölden urbánus médiával felfegyverzett alternatív szubkultúra humánfóbiájával ellentétben, a természet igényli a Teremtővel kapcsolatban lévő ember felelősségteljes alkotómunkáját. Ha egy nemzet a Teremtővel és a teremtéssel együttműködve felelősségteljesen tartja be a teremtés őrzésére és művelésére kapott isteni parancsot, megtakaríthatja az embermentes természetvé delmi területek szükségmegoldáskialakítását, és így a rendelkezésre álló teljes területen élhet, és a természettel együtt fejlődhet és gazdagodhat anélkül, hogy ez a természetnek kárára lenne. A XVIII. századig a Kárpátmedencében az ember és a természet között egymást kölcsönösen gazdagító mindennapi élet- és munkakapcsolat állt fenn, Európában egyedülálló módon. Például a mesterséges területfejlesztésekig és folyószabályozásokig Magyarország legjelentősebb részét kitevő ártereken rendkívül sokoldalú és h atékony gazdálkodás volt, növénytermesztés, állattartás, víz- és erdőgazdálkodás, amely kölcsönösen jótékony hatást gyakorolt az emberre és környezetére. Ugyanis az ember mindig ügyelt arra, hogy az ártéri terület erdőjemezője és visszamaradó vize megújul jon, s így bőséges és kiszámítható életteret jelentsen úgy az embernek, mint a szárazföldi és vízi állatoknak. Ezért minden XVIII. század előtti külföldi természetleírása a Kárpátmedencének bámulattal számolt be, hogy Európa legnagyobb hal- és vadbősége M agyarországon van. Például egy XVIII. századi francia utazó azt jegyezte fel, hogy a magyar vizek kétharmada víz, egyharmada hal. A teremtési küldetésnek és betöltési módjának, mint a családokban való legfőbb örökítőanyagnak zsigerekben való tudása, a magy ar jellem egyik legfőbb tényezője és legsikeresebb túlélési feltétele. Ez megmutatkozik ott, amikor a magyar történelemben több olyan nyílt külső elnyomás hatására népességi és gazdasági krízis alakult ki, amelynek más területen való logikus következménye a nemzet pusztulása lett volna, de a külső elnyomás után a nemzet mégis fellendülésnek indult. Például a tatárjárás után négy évtizeddel az ország lakossága megkétszereződött, és ezt követően IV. Béla királyunké volt elismerten Európa legerősebb hadserege; a törökdúlás után alakultak ki a nagy református magyar kollégiumok és iskolarendszerek, valamint a török után elnéptelenedett vidékeken újból virágzó gazdaság és kultúra alakult ki Sárvidéken és Ormánságban. A magyarság képes volt nagy hátrányból és elle nséges környezetben is önállóan virágzó kultúrát kialakítani, minden külföldi segítség nélkül, úgy, hogy nem voltunk rászorulva más nemzet segítségére, sőt a krízisekre sikeres választ adó magyar életvitel vonzó volt más népek számára, amelyek hajlandók vo ltak a maguk eredeti nemzeti identitását lecserélni a magyarra, a magyarrá lévő kenézek, kunok, jászok, szászok, svábok, oláhok, tótok, rácok. Nagyon beszédes Magyarországon ennek a természettel való felelős gondolkodás megszűnésének a kezdete és oka: a XV III. században a Habsburgok megerősödése Magyarországon, a kívülről megszabott mesterséges területfelosztások és vízszabályozások, ezért a természetes élőhelyek visszaszorulása és a lakosság azokról való kitiltása. A néprajzkutatók legújabb kori eredményei szerint erre az időre tehető a valamikor bámulatosan művelt és gazdag térségek - az előbb említett Sárvidék és Ormánság - romlásának kezdete, majd kollektív öngyilkossága, az egykézés. Ezek a térségek mára Magyarország leglepusztultabb vidékei.
