Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 11 (259. szám) - A Finnugor Rokon Népek Napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független):
1339 határozati javaslatot is. Ezzel talán el tudunk érni egy olyan kompromisszumos megoldást, ami mind a diplomáciai igényeket, amelyeket, mondom még egyszer, alapvetően méltatlannak érzek ebben a vitában, de lehetőségeink szerint méltányolva ezt, ezeket is ki tudja elégíteni, de egyúttal ajtót nyitunk végre az érdemi tudományos és kulturális vizsgálatoknak, párbeszédnek , a társadalom tájékoztatásának arról az alapvető kérdésről, hogy kik vagyunk mi. Nem hiszem, hogy van még a világon egy olyan országgyűlés és egy olyan nép, amelyiket ez a kérdés nem érdekel. Ne mi legyünk már az egyetlen ilyen nép! Ezt szeretné a Jobbik, ez az egyedüli indoka a mi vehemensségünknek, indulatunknak, és kérem, hogy ezt a javaslatunkat, a turáni rokon népek napjáról szóló határozati javaslatot támogassák, módosító javaslatainkat is, és akkor mi arra az öncsonkításra, amiről beszéltem, hajland óak leszünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces reagálásra következik Pálffy István, a KDNP képviselője. PÁLFFY ISTVÁN (KDNP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Vona Képviselőtársam! Ha már háromszor is volt szíves említeni a nevemet, és hogy mit mondtam, akkor arra hadd kérjem, hogy legalább pontosan idézzen, és próbálja a szavaimat értelmezni józanul. Fölszólítom a Jobbik szakértői padsoraiban ülőket, hogy ne könyököljenek - körülbe lül ezen a szinten közelíti meg ön ezt a kérdést. Nem hallotta ezek szerint, hogy mit javasoltam. Tekintve, hogy ez a nap az észt parlamentben és a finn folyamatban is a finnugor rokon népek napja, azt mondtam, hogy ezt tartsuk meg, nem elvitatva, hogy a g enetikai tudományos kutatások mást mutatnak, hogy nem támasztható alá a finnugor származási rokonság. Ezért javaslom azt, hogy a három államalkotó nép tekintetében tegyük meg ezt a különbségtételt, hogy ez a finnugor nyelvi rokonságra vonatkozik. Úgyhogy k érem önt, ne csúsztasson. Most nem arról van szó, hogy hazudunk vagy nem hazudunk, itt kialakult egy olyan értelmezési lehetőség, Boldog István és Zoltán hozzászólása után, és képviselőtársaim is azt támogatják, amit önök. Tehát ne próbáljanak bennünket ér téktelenséggel vagy értéksemlegességgel vagy posztszocializmussal vádolni! Nem erről van szó. Természetesen mi is a magyarság értékeire, gyökereire kíváncsiak vagyunk, és egyértelműen szeretnénk tudni azt, hogy honnan jöttünk. Hiszen ezerszer elhangzott, a z a jövő záloga. Ilyenképpen azt, ami ide most nem tartozik, de ha esetleg egy javaslat formájában megérkezik, hogy a turáni rokonsággal kapcsolatos határozati javaslat is szerepeljen valamilyen formában a Házban, örömmel leszek az, aki ezt meg fogja önökk el vitatni. Nem is kérdés. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Schiffer András független képviselőnek. DR. SCHIFFER ANDRÁS (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetlenegy dolg ot szeretnék csak megemlíteni ebben a vitában. Az sajnos igaz, hogy egy nép azonosságtudatát nem szabad összekeverni diplomáciai érdekekkel. Amikor egy ilyen határozati javaslatot tárgyal a Ház, ez nem egy diplomáciai kérdés. Ez valóban annak a kérdése, ho gy egy nép, a Kárpátmedencében élő magyarok, azok, akik egyébként úgy gondolják, hogy a gyökereik visszavezetnek azokhoz a törzsekhez, amelyek a Kárpátmedencét elfoglalták annak idején, a IXX. században, akkor azt gondolom, ez nem diplomáciai kérdés. Az viszont fontos szerintem, és azt gondolom, Vágó képviselőtársam hozzászólásának ez volt a lényege, hogy ennél a határozati javaslatnál a történettudományi kutatás eredményeit tisztelni kell, és jó lenne nem politikai vita tárgyává tenni azokat a kérdéseke t, amelyek alapvetően nem a politikára, hanem a történettudományra tartoznak. Azt gondolom, ez volt a lényege annak, amit Vágó Gábor