Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 5 (258. szám) - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1212 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több paragrafusa is az MRKval foglalkozik, az MRK működését kívánj a elősegíteni, illetve szabályozni. Korábban, az MRK létrehozásával kapcsolatban lefolytatott vitánál is kifejeztük aggályainkat és kifogásainkat az MRK életre hívásával kapcsolatban. Jelen törvényjavaslat próbálja az akkor megalkotott törvényt némileg kor rigálni, hiszen fontos dolgok maradtak ki. Nem rendeltek forrást az MRK működéséhez, tisztázatlan volt, hogy milyen pénzekből és milyen ingatlanon lesz egyáltalán képes ellátni a feladatát. Idestova egy év telt el az MRK létrehozása óta, és ez mindmáig tis ztázatlan kérdés maradt. Továbbra sem látjuk biztosítva, hogy az MRK a rábízott feladatokat maradéktalanul fogja tudni teljesíteni, hiszen a finanszírozási oldal vonatkozásában most is egyértelműen látszik a politikai befolyás, hiszen a miniszter kényeked ve szerint dönthet arról, hogy milyen ingatlant bocsát esetleg ingyenes használatra, illetve mennyi pénzzel kívánja támogatni az MRK tevékenységét. A tökéletes megoldás talán az lett volna, hogyha a keretköltségvetésben külön soron szerepelt volna az MRK m űködését biztosító forrás, ami a jövőben nem függött volna a miniszter kedvétől vagy belátásától, jóindulatától, hanem egy előre meghatározott keretösszeg terhére, önállóan tudott volna gazdálkodni az MRK. Ezeket az aggályokat fogalmaztuk meg korábban is, amikor az MRK tevékenységét össze kívántuk hasonlítani a korábban is függetlenül működő szakszervezetek tevékenységével, ahová az MRK álláspontunk szerint benyomul, erre a területre, és valóban az látszik, hogy itt egy politikai függőségi viszony alakul ki . A 6. §ban a rendelkezési állományt érintő változások céljából az sejlik ki, hogy meg kívánják könnyíteni az állományból történő kikerülés gyakorlatát azok vonatkozásában is, akik egyébként védelem alatt állnának. Összességében a törvényjavaslatot nem tu djuk támogatni, a már korábban vázolt és a jelenleg ismét felemlített kifogásoknak köszönhetően. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalá sra jelentkezett Staudt Gábor képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Onnan folytatnám, ahol képviselőtársam, Jámbor Nándor abbahagyta, mert való igaz, hog y egy technikai módosításnak tűnik, amit beterjesztett elénk a kormányzat, és itt legfőképpen a magyar rendvédelmi kar viszonyrendszerével és annak jogállásával, illetve a most benyújtott változásokkal foglalkoznék. Tehát technikainak tűnik, de mégis messz e ható, és ahogy azt képviselőtársam elmondta, a múltból kell indítani a tényfeltárást, hiszen arról van szó, hogy a magyar rendvédelmi kart valóban egy olyan kötelező tagság intézményével rendelkező valamiként hozták létre, amelyet a szakszervezeteknek úg ymond a pótlására vagy ha tetszik, kiszorítására hozott létre a kormányzat. Lehet természetesen azt mondani, hogy ez egy nagyon jó dolog, hogy minden rendvédelmi dolgozó kötelezően tagja kell hogy legyen egy ilyen testületnek, ennek lehetnek előnyei is. Ha viszont hozzávesszük azt a viszonyrendszert, ami a megfelelő függetlenséget nem biztosítja, akkor arra jutunk, hogy ez egy olyan látszatintézkedés volt, amit arra hozott létre a kormányzat, hogy minél inkább a felügyelete alatt tarthassa a folyamatokat, é s ebben a tekintetben a magyar rendvédelmi kart is. Nyilván meg szeretnék előzni, hogy bármiféle mozgolódás vagy hatékony érdekérvényesítés bekövetkezhessen. Ez azért is fájó, mert annak a nem kevés embernek - több tízezer emberről beszélünk, akiket ez éri nt - ugyanúgy joguk van, bár nem újdonság, a különböző alkotmányokban
