Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 5 (258. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SÓS TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1200 körülbelül 10 százalék, az EUs irányelv pedig 15 százalék. Ami ma itt megfogalmazódik, az ellene fog ennek menni. Ez komoly gond, komoly probléma. Nagyon súlyos problémának tartom, és arra kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy a részletes vita során a módosítóknál korrigáljuk ezt a problémát, hogy ez a felnőttképzési szabályozás a feln őttképzés egészére vonatkozzon. Ez az egyik, amit korrigálni kell ebben az előterjesztésben. A másik, hogy a felnőttképzésben érdekelt állami, illetve piaci szereplőkre, intézményekre azonos elvek vonatkozzanak. Nagyon sok a kivétel, ami gyanakvásra ad oko t. Mert miért kivétel külön az egészségügy, miért kivétel a különböző közigazgatási rendszerekben történő ilyen típusú képzés, miért kivétel a hatósági képzés? Úgy gondolom, jogosan vetjük fel, hogy fedje le a képzés egészét a felnőttképzési törvény. Mert valójában így ellenőrzés nélkül marad számos terület. Ha valaki figyelmesen elolvassa az Állami Számvevőszék imént kiosztott jelentését, azt látja, ott is azt kérik, hogy transzparens, átlátható rendszer legyen. Amit önök megfogalmaztak, az nem transzparen s, nem átlátható. Ráadásul megtehetnék ezt, ugyanis a számadatok azt bizonyítják, hogy a cégek, a gazdálkodók, illetve a magánszemélyek fizetik a felnőttképzés nagyobbik részét, 63,5 százalékot, az állam adja a 36,5 százalékot, s ebben már benne van a költ ségvetési pénz, benne van a Munkaerőpiaci Alap, benne van a szakképzési hozzájárulás, ahonnan a múlt esztendőben 68 milliárdot kivontak, gyakorlatilag lekorlátozták a saját dolgozók képzését, és bizonyos területeken diszkrimináció van, hisz kisebb cégekn él a saját dolgozók képzésére nem fordíthatnak pénzt. De ebben vannak az európai uniós források is. Ez gyakorlatilag azt fogja eredményezni, hogy a lakosság számára, a tanulni vágyók számára ez a képzés sokkal többe fog kerülni. Az OKJ, az országos képzési jegyzék átalakítása kapcsán is látszik, hogy itt is rendkívül komoly viták vannak. Ugyanúgy, mint az iskolarendszerű szakképzésnél, itt sem végezték el a szükséges, kellő elemzéseket, hogy milyen szakmát milyen időben kellene képezni, milyen formában, egy kalap alá vettek különböző képzéseket, és generálszabályokat alakítottak ki. Úgy gondolom, hogy sokkal körültekintőbben kellene eljárni. S mivel nincs leszabályozva az egész terület, ez sérti a jogbiztonságot, és úgy gondolom, hogy ez komoly problémákat v et fel. Ezáltal romolhat a képzés minősége és nőhet a felnőtt tanulók kiszolgáltatottsága is. Azt gondolom, fontos lenne önöknek ezeket végiggondolniuk. Alapvetően hibásnak tartjuk a régi törvény teljes negligálását, jól hasznosítható, működő elemeinek kiü rítését a rendszerből, a differenciált szabályozás a túl sok kivétel miatt a rendszert átláthatatlanná teszi. (12.30) Az indokolatlanul növekvő adminisztráció a tartalmi munka rovására fog menni. Az átfogó nyilvántartási rendszer megszűnése a felnőttképzés i rendszert átláthatatlanná fogja tenni. A felnőttképzés fogalmi tisztázatlansága pedig káoszt vetít előre, mert látszik, hogy új fogalmak is megjelennek, korábbi fogalmakat pedig kiürítenek. Számos dilemma vetődik fel a törvénytervezet kapcsán, ezek közül szeretnék néhányat kiemelni. A felnőttképzési tevékenység tartalma, a felnőttképzés fogalma tisztázatlan. A szövegben egyszer tágabb értelmű, másszor csak támogatott képzésre vonatkozó megállapítások olvashatók. Az újonnan bevezetett tevékenység fogalma, terjedelme, tartalma nem értelmezhető, tehát ami új fogalmat az államtitkár úr is használt, nincs precízen leszabályozva ebben a törvényben. A törvény hatálya sem egyértelmű az előbbi tartalmi problémák miatt. Az irányítás diszfunkcionális jellege miatt tö bb probléma vetődik fel. A többszintű akkreditáció vitatható; hogy a programkövetelménydefiníció mit takar, ez nem derül ki. A jelen érvényes pedagógiai terminológia a képzési program, a kerettanterv, a szakmai és vizsgakövetelmény fogalmát használja. Mi a különbség az újonnan bevezetendő tartalomfogalmak között? A kettős nyilvántartás káoszt, átfedést, a nyilvántartás használhatatlanságát vetíti előre, azzal együtt, hogy kettős, egymástól független szakértői kör működtetése fog kialakulni, ráadásul a dece mber 29én elfogadott kormányrendelet után érthetetlen is, hogy miért kerül ez így megfogalmazásra.
