Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 5 (258. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1192 SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Képviselők! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja a felnőttképzési rendszer teljes átalakítása új törvényi szabályozás elfogadásával. A törvényjavaslat fontos mérföldkőnek tekinthető azon az úton, amely a felnőttképzés területén a minőségi t udás megszerzéséhez, a munkaerőpiac igényeinek való megfeleléshez, a felnőttképzésben a képzettséget szerzettek elhelyezkedési és érvényesülési esélyeinek növeléséhez vezet. A felnőttképzés rendszerének törvényi szabályozása alig tízéves múltra tekint viss za. A hatályos felnőttképzési törvény megszületését mindenképpen eredményként kell elkönyvelni, mert a további, a rendszerváltás utáni piaci alapra került iskolarendszeren kívüli képzések rendezetlen helyzetét a képző intézmények működésének és a képzések minőségbiztosításának vonatkozásában kezelni kívánta. A célkitűzések elérését azonban a törvény gyakorlati megvalósulása nem tudta biztosítani. A felnőttképzés rendszere ellenőrizhetetlen és átláthatatlan maradt, a képzés minősége összességében sajnos nem javult. Az eltelt időszak tapasztalatai megalapozták azt az állítást, hogy ennek a helyzetnek az egyik alapvető oka a nem megfelelő szabályozás. A felnőttképzés az iskolai rendszeren kívüli képzést jelenti, amely szolgáltatásonként piaci alapon valósul meg . A rendszer működésének legfontosabb tapasztalata és egyben problémája, hogy sem a piaci mechanizmusok, sem a jogi szabályozás, sem a képzésben részt vevők, de a vizsgarendszer sem kényszerítik ki a minőségi képzést még a támogatott tanfolyamok esetében s em. Így kétséges értékű a felnőttképzési rendszerben megszerzett bizonyítvány mögötti tudás. A minőségi képzést biztosítani hivatott felnőttképzési akkreditációs rendszer egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel a szabályozás túl általán os, nem differenciált, nem felelt meg a képzések jellegének, feltételrendszerének, nem a tartalmi működéshez kötött, nem mérhető, és ezért nehezen értékelhető elvárásokat állapított meg a képző intézmények felé. Ugyanakkor a piaci viszonyok között működő képző intézmények sok vonatkozásban ellenérdekeltek a minőségi képzésben, a minőségi előírások tényleges betartásában. Ezért olyan szabályozás megalkotására van szükség, amely hatékony ellenőrzéssel, megfelelő sza nkcionálással és a képzések eredményeinek nyilvánosságával képes kikényszeríteni az intézmények jogkövető magatartását, a képzések minőségének biztosítását. (11.50) Miközben a törvényi szabályozásnak a gyakorlatban nem sikerült elérnie egyik alapvető céljá t sem, a jogszabályi környezet más vonatkozásban is gondot okozott. A tapasztalatok szerint a szabályozás túlságosan merevnek bizonyult a felnőttképzés munkaerőpiaccal kevésbé szorosan összefüggő területein. Részben hasonló probléma mutatkozik az úgyneveze tt hatósági képzéseknél. A felnőttképzés jelenlegi szabályozásának további hiányossága, hogy nem hangolja össze a támogatási rendszer intézményeinek tevékenységét, nem biztosít rálátást a támogatási rendszer eredményességére, hatékonyságára. Az eddigiekben felvázolt helyzet megváltoztatása érdekében már eddig is számos intézkedést tettünk. A változások érdekében megtett intézkedések közül kettőt emelnék ki itt az expozéban. A felnőttképzésben megvalósuló szakképzéssel kapcsolatos korábbi problémákat, amely szerint a felnőttképzésben nem volt meghatározott óraszáma az OKJ szerinti vizsgára felkészítő kérdéseknek, sikerült megoldanunk, mivel az új szakképzési törvénnyel, 2011. január 1jével bevezetésre került az a rendelkezés, mely szerint az OKJ tartalmazza az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítések minimális és maximális óraszámát is. A másik ilyen megoldás, a felnőttképzésről szóló törvény 2013. január 1jével hatályba lépő módosítása, megteremtette a támogatott képzések megvalósítás i folyamata ellenőrzésének korábbinál
