Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 5 (258. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1193 fontosabb feltételeit azzal, hogy nem utólag, hanem már a képzés megvalósulása során szankcionálja a képző intézményt a jogszabálytól és a szakmai követelményektől eltérő magatartás esetén. Mindezek fontos lépések volt ak a felnőttképzés rendszere átalakításának folyamatában, azonban még így sem hozták meg azokat az eredményeket az átfogó, a felnőttképzés egészére kiterjedő alapvető változások tekintetében, amelyek csak egy új törvényi szabályozással valósíthatók meg. Ez fekszik itt most önök előtt, ezekre márpedig csak azért is szükség van, mert sem az állami költségvetés, sem az uniós, 2020ig rendelkezésre álló források nem pazarolhatók színvonaltalan és szükségtelen képzésekre. A hazai felnőttképzés egyébként fordulóp onthoz érkezett. Rajtunk múlik, hogy élünke a lehetőséggel, és az alapvető strukturális változásokat hogyan hajtjuk végre a felnőttképzés szabályozásában, vagy a munkaerőpiac és a gazdaság igényeinek nem megfelelő, alacsony színvonalú felnőttképzést eredm ényező szabályozást tartjuk továbbra is életben. A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat nem könnyű olvasmány, azonban szabályai koherensen kerültek megfogalmazásra, tartalmazzák az eltérő célok jogszabályi eszközeit. Mik ezek a legfontosabb célok konkrét an? A szabályozás egyértelműen a támogatott, a munkaerőpiac igényeinek kielégítését megvalósító képzésekre koncentrál. A szabályozás az igények szerint legyen átláthatóbb, hatékonyabb és ellenőrizhető, biztosítsa a támogatott felnőttképzésből minőségi tudá ssal kikerülő résztvevők képzését, a bizonyítvány legyen egyenszilárdságú, az iskolai rendszerszerű képzésben megszerzett képesítéssel egyetemben. A támogatott képzési rendszer jobban igazodjon a munkaerőpiac strukturális és tartalmi elvárásaihoz. Növekedj en a támogatott képzések munkaerőpiaci eredményessége, a felnőttképzésben képzettséget szerzett tanulók elhelyezkedési aránya. A korábbi jogszabályi környezet azzal, hogy az igen szerteágazó terület minden részletére kiterjed, egyik oldalról szükségtelenü l túlszabályozta a felnőttképzést, másik oldalról viszont nem fordított kellő figyelmet a gazdaság igényeinek megfelelő képzésekre. Ezért az említett célokkal összhangban a törvényjavaslatban csak az OKJ szerinti és a nyelvi képzések, illetve az állami vag y uniós forrásokból támogatott tanfolyamok lehetnek. A törvényjavaslat szerinti új felnőttképzési rendszerben a képzések támogatásánál a gazdaság igényei élveznek prioritást. Ezért a törvényjavaslat az új rendszer működtetésében jelentős feladatokat ad és hatáskört bíz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára, valamint a Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára, amelyek szakmai szervezetként és a gazdaság szereplőinek általános érdekérvényesítőjeként képesek a gazdaság iránti tartalmi és strukturális igények megjelenítésére. Annak érdekében, hogy a felnőttképzés tartalmilag is egységesebb, szabályozottabb, átláthatóbb legyen, a törvényjavaslat létrehozza a felnőttképzési szakmai programkövetelményeket, illetve a felnőttképzési nyelvi p rogramkövetelményeket, illetve ezek nyilvántartását. A nyilvántartások vezetése és az azokhoz kapcsolódó jogosultságok, szakmai programok esetében az MKIK és az agrárkamara bevonásával, míg a nyelvi programok vonatkozásában a Nemzeti Munkaügyi Hivatal látj a el ezeknek a nyilvántartásoknak a vezetését. A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a támogatást nyújtó szervezeteknek a támogatásról szóló döntések meghozatalakor milyen szempontokra kell tekintettel lenniük. Így figyelembe kell venni a megyei fejles ztési és képzési bizottságoknak és az OKJba tartozó képzések tekintetében a támogatható szakképesítésre vonatkozó javaslatokat is. Az új engedélyezési rendszer felváltja az eddigi bonyolult, túlzott adminisztrációt eredményező akkreditációt, a szükséges h atósági döntéseket a Nemzeti Munkaügyi Hivatal hozza, megfelelően felkészült és felelős szakértők javaslata alapján. A megszerzett engedélyeket nem kell időszakonként megújítani, ugyanakkor az intézmények működésének törvényességi és szakmai ellenőrzése ko ncentráltabbá, egyre rendszerezettebbé válik, melyet a hatóság végez az e feladatra megfelelően
