Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BARÁTH ZSOLT (Jobbik):
1077 stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez s zükséges feltételek. Aztán a hhhs, tehát a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a) pontjában: “az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek…” (20.10) Nekünk tulajdonképpen az volt itt a módosítónk, hogy hagyjuk ki, a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet megfogalmazását ne emeljük át a közoktatásiköznevelési részből, hanem ki kellene dolgozni, és szándékunk szerint mi ezt be fogjuk egy külön törvénymódosító javaslatban nyújtani, mert mi is meg tudjuk ezt olyan specifikus an fogalmazni, ami a meghatározások hangzásvilágában nem fog olyan etnikai specifikumokat tartalmazni, amiket felsoroltam, hanem kimondottan erre a meghatározásra egy külön elképzelésünk van, hogy hogyan lehet ezt majd egyértelművé tenni és nem kötni annyi ra például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez és ezekhez a fogalmakhoz. A 15. ajánlási ponttal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, amihez szintén adtunk be módosító javaslatot, és a délelőtti bizottsági ülésen tulajdonképpen a kormány szakértőj e egyfajta választ adott azzal kapcsolatban, hogy szakmai tapasztalatokra hivatkozva a gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét… - a gyermek gondozásáért meghatározott döntés jogerőre emelkedését követő első két évben van a törvénytervez etben, mi pedig azt mondtuk, hogy az első két év után évente vizsgálja felül. Ezek a felülvizsgálatok tulajdonképpen arról szólnak, amikor a nevelésbe vett gyermeket a gyermekvédelmi szakértői bizottság javaslata alapján, miután meghatározzuk a szükségleté t, és elkezdi a létét akár nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban, akkor figyelemmel kísérjük az ő fejlődését, személyiségváltozásait, személyiségalakulását, és erről féléventeévente az úgynevezett macis lapokon jelentést írunk. A macis lapokkal kapcsolat ban azoknak az anomáliái meg az a rengeteg módosítás, változtatás, amit különben évtizedek, most már tizenvalahány év eltelte, az 1997es XXXI. törvény óta foganatosítani kellett a szükség szerint, és tudjuk, hogy a macis lapok rengeteg felesleges kérdést meg felesleges dolgot tartalmaztak, tehát nem volt egészen célirányos a személyiségállapot közlése és az elmúlt nevelési folyamat nyomon követése. Az első év után viszont ki kell alakulnia a beilleszkedési folyamatnak akár a gyermekotthonban, akár a nevelő szülőnél. Mi feleslegesnek tartjuk a második év után is, mivel a Magyary Egyszerűsítési Programról van szó, hogy ott is féléves intervallumokban vizsgáljuk a gyereket, annál is inkább, mivel a mondat második fele úgy hangzik, hogy szükség szerint úgyis sor kerül felülvizsgálatra akkor, ha a gyermek nevelésbe vétele megszüntetésének, családba fogadásának vagy örökbefogadásának az előkészítése zajlik, vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában per van folyamatban. Teh át egyszerűsítsük akkor, ha erről beszélünk. A 17. ajánlási pont arról szól, hogy a gyermekvédelmi gyám a mostani előterjesztés javaslata szerint legfeljebb harminc gyermek gyámságát láthatja el. Mi ezt kiegészítjük egy olyan mondattal, és most már adtunk be kapcsolódó módosító javaslatot, hogy a speciális ellátást igénylő gyermekek gyámsága esetén ez a szám nem haladhatja meg a hatot. Nem volt igazán megfelelő ez a megfogalmazás, ezt mi is korrigáltuk, és azt írtuk bele, hogy 20 százalékban módosítottuk a maximált speciális szükségletű gyermekek létszámát, egy gyermekvédelmi gyámhoz tartozó harminc fő kiskorú gyermek tekintetében. Reméljük, hogy a kapcsolódó módosító javaslatot most már érthetőbben megfogalmazva sikerül majd elfogadtatni. A 18. és 19. ajánl ási pont az utógondozási, illetve az utógondozói ellátás megszüntetéséről szól. A 18. ajánlási pontot mi kiegészítjük egy d) ponttal, hogy mikor szüntethető meg az utógondozás. Itt figyelembe kell venni olyan körülményeket, amiket az élet szül, konkrétan p éldául, ha a 18. életévét betöltő gyermek nagykorúvá vált. Mi találkoztunk olyan példával, hogy fiatal felnőtt bűncselekményt követ el - kivéve, ha otthonteremtési támogatásban részesül, mert ennek az
