Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 4 (257. szám) - A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. KISS SÁNDOR (Jobbik):
1078 adminisztrációjához a gyermek mindenképpen kell, és ha előzetes letartóztatásba kerül, akkor elég nehéz bármilyen papírt aláíratni vele , akkor az utógondozást szüntesse meg a gyámhivatal. A 19. ajánlási pont tulajdonképpen idekapcsolódik. Itt az utógondozói ellátásról van szó. A gyermekotthonokban túl azon, hogy van az a bizonyos együttműködési rendelkezés, amit még akár a 18 év feletti gyerekek is nem biztos, hogy tudnak értelmezni egy olyan utógondozói ellátást elrendelő gyámhivatali határozatban, amikor van olyan 18 éves gyerek, aki esetleg funkcionális an alfabéta, tehát nem biztos, hogy felfogja azokat a sorokat, amik több oldalon keresztül oda vannak írva. S praktikus, nekem is volt ilyen a gyermekvédelmi gyakorlatomban, hogy a gyermekvédelmi gyám egy külön szerződést kötött a gyerekkel, amelyben konkréta n nem a pártfogó által meghatározott magatartási szabályok voltak leírva, de ahhoz köthető, a gyermekotthonnak vagy esetleg a nevelőszülőnek, ha volt külön, a házirendjéhez kapcsolódva olyan szerződést írt az utógondozói ellátott fiatal felnőtt a gyermekot thon igazgatójával vagy a gyermekotthoni gyámmal aláírva, amit konkrétan bármilyen deviáns viselkedése kapcsán számon lehetett tőle kérni. Ez azért is előnyös volt az esetek nagy többségében, mert van olyan utógondozói ellátott, aki még a lakásotthonban de moralizálja azzal is a lakókörnyezetét, illetve a 18 év alatti gyermekeket, hogy nem tartja be azokat a szabályokat, amiket különben már neki nem biztos, hogy be kellene tartani, de ezt a 18 év alatti gyerekek nem úgy fogják, nem úgy érzékelik, és egyfajta negatív példaként áll a kisebb gyerekek előtt, akik lekövetik a negatív példát, és ők is könnyebben elsajátítják ezt az antiszociális magatartást, mint azt, hogy hogyan kell rendesen, normálisan viselkedni. Ez a szerződés több esetben kiküszöbölte ezeket a magatartáskövetéseket. Azért adtuk be ezt a módosító javaslatot, hogy “a megállapodás rendelkezéseit súlyosan megszegi”, és itt a megállapodás alatt természetesen ezt a szerződést értettük. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna hozzáfűzni. (Taps a Job bik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kiss Sándor képviselő úr következik, ugyancsak Jobbik. DR. KISS SÁNDOR (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én a 11., 13. és 14. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni. Bár úgy látom, hogy az előterjesztő zsiger ből elutasítja az ellenzéki javaslatokat, de hát azért elmondom, hogy mégis mi a meglátásom. Nekem nagyon érdekes volt, hogy a 14. ajánlási pont tulajdonképpen nem is annyira érdemi javaslat, csak egyszerű en azt szerettem volna kijavítani, hogy a városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvántartott lakókörnyezet, én úgy gondoltam, hogy a településfejlesztési stratégia szerencsésebb kifejezés lenne, már csak azért is, mivel a Belügyminisztérium 2012. október 27én elfogadott településfejlesztési koncepcióról beszélt. De látjuk azt, hogy az előterjesztő hogyan áll a konstruktív módosító javaslatainkhoz, s ennek a módosító javaslatnak az elutasítása is nagyon jól példázza ezt. A 13. ajánlási pontban arra tettem volna javaslatot - sokan foglalkozunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapításával , hogy ha egyegy gyermeknek elégtelen a lakókörnyezete, illetve elégtelenek a lakáskörülményei, akkor ennek az okát is meg kellene vizsgálni, az t, hogy miért elégtelen egy gyermeknek a lakókörnyezete, ki a felelős ezért. Nyilván lehet a szegénység is - sok esetben az is , de úgy gondolom, hogy nagyon sokszor maga a szülő felelős azért, hogy a gyerek lakókörnyezete olyan, amilyen. (20.20) Ha ezt n em mondjuk ki a törvényben, tehát erre nem utal a törvény, akkor úgy gondolom, hogy helytelenül járunk el. Tehát ha mindig csak azt konstatáljuk, hogy mi van, de annak az okait nem tárjuk fel, akkor ez nem biztos, hogy jó eredményre vezet. Ebben a pontban is városfejlesztési stratégiáról beszél az előterjesztő; felhívnám a figyelmét, hogy a legtöbb probléma nem a városban fordul elő - ott is nyilván , de bizony a településeken. Attól függetlenül, hogy az ellenzéki
