Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 8 (226. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - JÁVOR BENEDEK (LMP):
1571 szükségességét, és nem annullálásról beszéltek, hanem esetleges elhalasztásról. Bízunk abba n, hogy ez az elhalasztás rövid idejű lesz vagy éppen nulla idejű, a kérdés még egyáltalán nem dőlt el. Inkább arról szeretnék szólni, hogy miért van szükség arra, hogy a pedagógusbérek emelésével egy időben a pedagógus munkáját is másképpen szabályozzuk. Nos, amint mondtam, a köznevelési törvény erre épül, nem véletlenül köznevelési és nem közoktatási törvény lett a címe. Ezzel azt üzeni a társadalomnak, hogy az iskolának, óvodának, kollégiumnak sokkal nagyobb segítséget kell nyújtania a családoknak a neve lésben, amelyek egyre kevésbé képesek vagy akarják vagy tudják a gyerekek nevelését eredményesen végezni. Erről szól a köznevelési törvénynek az a passzusa, amely kilátásba helyezi az egésznapos iskola felé történő elmozdulást. Nem írja elő az egésznapos i skolát, ahogy Hiller István képviselőtársam tévedésből vagy csúsztatásból az imént mondta, hanem az iskola számára teszi kötelezővé a nyitva tartást, hogy a gyerekekkel ott lehessen lenni, foglalkozhassanak velük erre hivatott tanárok. Erről is szól a peda góguséletpályamodell, amely meglátásom szerint valóban mintaértékű lehet. Szól arról is, hogy a 26 évvel ezelőtt megszüntetett külső szakmai ellenőrzési, értékelési rendszert, amelyet tanfelügyeletnek nevezünk, ismét be kell vezetni, mert példátlan az, ho gy egy ilyen nagy rendszer, mint az oktatás, külső ellenőrzés nélkül működjön. Nos, minderre szükség van, nem is vitatta ezt az utóbbit talán az Országgyűlés egyetlen tagja sem. Én magam azt tartom továbbra is hivatásomnak, kötelességemnek, feladatomnak, h ogy ezt az egész csomagot, ha úgy tetszik, dupla vagy semmi alapon, de minél előbb a magyar közoktatási rendszerben meghonosíthassuk, hogy lehessen valóban minden nap mozogni, sportolni, hogy a zene, a művészetek valóban ott legyenek az iskolában, és hogy az iskolák olyanokká váljanak, ahol derűs, a mindennapi megélhetési gondoktól mentes, optimista, bizakodó pedagógusok nevelik a gyerekeinket, hiszen ez mindannyiunknak közös érdeke. Erről van szó, kérem, ezt lássák a törvényben, és ennek a mielőbbi megvaló sításáért dolgozzanak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Jávor Benedek frakcióvezető úr, az LMP részéről: “Gyilkos megszorítások a semmiért” címmel. Parancsoljon, ké pviselő úr! JÁVOR BENEDEK (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Önök nekiálltak júniusban költségvetést készíteni, akkor is elmondtuk, hogy ez így, ebben a formában már önmagában is kóklerség. De annál nagyobb baj, hogy r áadásul vágyálmokra alapozták ezt a költségvetést. 1,6 százalékos növekedést álmodtak, miközben már látszott az idei recesszió. Önök tényleg azt gondolták, hogy a valóság tök mindegy? Ha valamiről sokszor elmondjuk, hogy márpedig ez úgy lesz, akkor az meg is valósul, mint a mesében? Nos, lehet, hogy a kormányüléseken, tisztelt államtitkár úr, így megy, de sem a GDP változására, sem a nyári költségvetésen tátongó 600 milliárdos lyukra ez a szómágia semmilyen hatást nem gyakorolt. Most itt állunk megint, és n ézegethetjük az Orbánkormány sokadik megszorító csomagját. Az egyik blogon találóan írták, hogy lassan a kormány csomagolóüzemet nyithatna, hiszen a kormány érdemi gazdasági tervezés helyett jóformán már csak az efféle csomagok összeállításával van elfogl alva. Ez a mostani csomag, mint cseppben a tengert mutatja meg az Orbánkormány alapjaiban elhibázott gazdaságpolitikáját. Azt, hogy semmit nem tanultak. Hogy ugyanazt az elhibázott matolcsyzmust folytatják, ami a magyar gazdaságot recesszióba, a társadalm at lecsúszásba és reménytelenségbe taszította. Virtuális bevételekkel és megtakarításokkal számolnak, sakkozgatnak, ügyeskednek a számokkal, miközben érintetlenül hagyják a gondok gyökerét jelentő tételeket: az igazságtalan egykulcsos adót, a tőkejövedelme k számára fenntartott adókedvezményeket, a felülárazott közbeszerzéseket vagy a hivalkodó stadionberuházásokat.
