Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PUSKÁS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2367 Tisztelt Országgyűlés! Tehát most a vezérszóno ki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Puskás Imrének, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, öné a szó. DR. PUSKÁS IMRE , a Fidesz képviselő csoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy Lajos nagy király volt, de Mátyás még nagyobb. Ez jutott eszembe, miközben hallgattam az ellenzéki képviselők hozzászólását az előttünk fekvő (Kovács Tibor: Jaj!) adótörvények és a hozzájuk kapcsolódó törvények módosításával kapcsolatos előterjesztés tárgyalása során. Merthogy sok mindenről hallhattunk, de különösen keveset hallhattunk arról, amit ez az előterjesztés tartalmaz. Szó volt itt Matolcsycsomagról , egyről, kettőről, gazdasági növekedésről; szó volt gazdagokról, szegényekről, és soksok mindenről, különböző teátrális és kevésbé teátrális képviselői megnyilvánulásokról, és joggal gondolhatom azt, és joggal asszociáltam arra, hogy bizony ez az a vizsg ázói magatartás, amikor az ember mégsem arról beszél, mint ami a felelet tárgya. (11.20) De akkor igazodjunk egy kicsit az önök tematikájához, és beszéljünk mégiscsak egy rövid ideig Mátyás királyról. Beszéljünk arról, amiről önök beszélni akartak, és ami nem szorosan tartozik ezen előterjesztéshez. Az ellenzék részéről sokszor az hangzott el, hogy valójában azért nem támogatható ez a törvényjavaslat, mert nem a miniszter, hanem az államtitkár adta elő; azért, mert a költségvetés elfogadása során kerül ide elénk az adótörvények módosítása, és talán még hasonló súlyú, jelentőségű dolgokat soroltak az ellenzék padsoraiból, miközben azt gondolom, hogy ezek meglehetősen formális, majdhogynem azt mondom, hogy nevetséges érvek ahhoz képest, amelyek felsorakoztatha tók ezen jogszabály kapcsán. Matolcsycsomag. Nyilvánvalóan azok az állítások, amelyek itt az ellenzék részéről elhangzottak, teljesen valótlanok. Önök nagy örömmel és nagy szeretettel sulykolják azt és a nyilvánosságba is sulykolják azt, hogy itt milyen m egszorítások történnek. A megszorítás nyilvánvalóan az önök számára egy kedves kifejezés, és éveken keresztül kormányon lévén gyakorolt valóság is volt, és ez a megszorítás azt jelentette, hogy az emberek zsebébe nyúltak, és az emberektől vettek el pénzt. Elvettek 13. havi illetményt, elvettek 13. havi nyugdíjat, megemelték a személyi jövedelemadót, és egyéb terhekkel sújtották az embereket. Gondoljunk az önök nagyszerű teljesítményére a gazdasági növekedés terén. Volt ott bizony visszaesés jócskán, volt ál lamháztartási hiány az egekbe szökően, miközben ha összevetjük abban az időszakban az európai országokat, a velünk egyívású keleteurópai országokat, akkor bizony jócskán mögöttük kullogtunk már abban az időben. Növekedett az államadósság gigantikus módon, amelynek a terheit ma is viseljük (Göndör István: És most? És most, képviselő úr? - Márton Attila közbeszólása.) , amelynek az ezermilliárdos terhét ma is viseljük, és ezen összefüggésben az ember eléggé türelmetlenül várja azt a pillanatot, amikor megszól alhat, mert bizony az osztozás vagy osztozkodás vagy éppenséggel a javak szórása az ellenzéki oldalról könnyen elhangzik, itt a SZÉPkártyától sok minden más területig, hogy milyen jó lenne adni az embereknek, meg a kafetériarendszert esetleg kiterjeszten i. Nos, ez valóban jó lenne, valószínűleg a költségvetés el is bírná, ha az a fajta elképesztő államadósságfölhalmozás az önök idejében nem történt volna meg, mint ahogyan megtörtént. Akkor valószínűleg egy jóval kisebb teherrel küzdve sokkal inkább azoka t a bevételeket, amelyekről az adótörvények módosítása kapcsán is beszélünk, arra lehetne fordítani, hogy az emberek valóban jobban, jobb körülmények között és komfortosabb módon élhessenek. No, de beszéljünk még arról, amiről önök szívesen, ismét csak szí vesen beszélnek. Ez a 16 százalékos adó, amely valóban 2013. január 1jétől már teljes egészében leegyszerűsödve és a maga valójában megnyilvánulva fog majd működni. Mindig azt mondják, hogy ez a 16 százalékos adó a gazdagok érdekét szolgálja, a vagyonosok érdekét szolgálja. Nyilván ez egy politikai demagógia,
