Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - DR. PUSKÁS IMRE, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója:
1239 időkeretben. A bizottság előadója majd Puskás Imre képviselő úr lesz, a kisebbségi vélemény pedig majd három képvi selő, a rendelkezésükre álló 30 perces időkeretet megosztva, a jelentkezésnek megfelelően Nyikos László, Szekeres Imre és Vágó Gábor képviselő urak felszólalásában hangzik el. Most megadom a szót Puskás Imrének, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képvi selő úr! DR. PUSKÁS IMRE , a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés valamennyi állandó bizottsága megtárgyalta a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló T/9196. számú törvényjavaslatot, egyszerűbben szólva a zárszámadási törvényjavaslatot. Az állandó bizottságok, természetesen hatáskörüknek, felelősségüknek megfelelően, a 2011. évi költségvetés teljesülésével kapcsolatban szá mos szakmai jellegű megállapítást tettek az általános megállapításokon túlmenően. Ezek terjedelme és mélysége gyakorlatilag kizárná azt, hogy én ezeket teljes mértékében megpróbálnám ismertetni és valamennyi tényt, érvet felsorakoztatni annak érdekében, ho gy indokoljam, hogy a parlament többsége miért támogatta valamennyi bizottságban, a parlament többségi frakcióinak valamennyi tagja miért támogatta a szakbizottságokban a zárszámadási törvényjavaslatot. (11.00) Inká bb azt gondolom, hogy szerencsésebb és okszerűbb, ha megpróbálom egyfajta logika, rendező elv szerint indokolni, hogy miért is gondoljuk, miért is tekintjük a 2011. évi költségvetést sikeresnek és annak a végrehajtását megfelelőnek. Amikor a parlament több sége elfogadta a 2011. évi költségvetést, akkor természetesen ebben a törvényben is olyan célokat fogalmazott meg, amelyeknek a megvalósítását fontosnak tartottuk egyrészt az állam költségvetési egyensúlyának, működőképességének megőrzése érdekében, a társ adalom valamennyi tagja életminőségének javítása érdekében, és összességében a gazdaság minőségének, működésének javítását kívántuk ebben szolgálni. Hogyan valósult meg mindez, és miért mondjuk azt, hogy ez úgy történt, amely mindenképpen támogatható és tá mogatásra méltó lehet talán nemcsak a többségi oldal, a kormányzó oldal, hanem az ellenzék részéről is? Melyek voltak azok a legfontosabb célkitűzések, amelyeket megfogalmaztunk ebben a törvényben, olykor természetesen a számok, költségvetési sorok nyelvén ? Azt mondtam, hogy a legfontosabb talán - hiszen ez mindennek az alapja - az ország működésének az alapja, a költségvetés egyensúlyának megőrzése és ezen belül olyan tényezők, mint az államadósság csökkentése. Bíztunk benne, hogy a GDP növekedésével valób an fedezetet is tudunk teremteni ehhez az egyensúlyhoz és ehhez a fejlődéshez. Igyekeztünk egy olyan adórendszert, legalábbis az adórendszer módosításával egy olyan rendszert létrehozni, amely támogatja a munkát, támogatja a munkajövedelmet, és elsősorban a fogyasztást kívánja megadóztatni. Elkezdtük - többek között a költségvetési törvény útján is - annak a közigazgatási rendszernek, nagy ellátórendszereknek az átalakítását, ami az elmúlt húsz évben váratott magára, amelynek az átalakítása azonban elkerülh etetlen és szükségszerű egyrészt annak minősége, minőségének javítása, másrészt annak költségvetési finanszírozhatósága érdekében. Természetesen mindannyian tudjuk, hogy itt magáról az államigazgatásról, az egészségügyi ellátásról, az oktatásról vagy éppen séggel a nyugdíjrendszerről beszélünk. Mindez megfogalmazódott a törvényben, és mindennek végrehajtása megtalálható, számon kérhető, kiolvasható a zárszámadási törvényjavaslatban. Nézzük először azokat a számokat, amelyek - ha úgy tetszik - a makrogazdaság nak a mutatói! Egyrészről nemcsak megfogalmaztuk a célt, hogy az államadósságot csökkenteni kell, hanem ennek megtörténtét is megállapíthatjuk, hiszen 81,4 százalékról 80,6 százalékra csökkent az államadósság. Ez természetesen nem egy öncél, ez nem azért v an, hogy amikor kormánypárti politikus feláll, akkor mondhasson valamit, ami jól hangzik, amivel esetleg mindenki számára egy kézzelfogható eredményt lehet felmutatni a gazdaságpolitika, költségvetési politika területén. Ha az emberek a saját
