Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - DR. PUSKÁS IMRE, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója:
1240 életükből, a saját gazdálkodásukból indulnak ki, akkor nagyon jól tudják, hogy az eladósodottság mit jelent, az eladósodottság milyen gúzsba kötöttséget és sok esetben kilátástalanságot jelent. Többek között ezért is történt számos lépés, amelynek fedezete többek közöt t a költségvetési törvényben is benne van, annak érdekében, hogy a magánszemélyek, a családok devizaeladósodottságán is segítsünk árfolyamgáttal, végtörlesztéssel. Ha nem is közvetlenül az államadósság körébe tartozó kérdés az adósság, de ha szemléltetni k ívánjuk, hogy mit jelent az állam számára az eladósodottság, akkor mindenki számára érezhető, hogy a saját életében mit jelent például a devizában vagy más módon történő eladósodottság. Ezért fontos, az állam mozgásterét szeretnénk azzal növelni, éppenségg el azoknak a rendszereknek a jobb finanszírozhatóságát szeretnénk elősegíteni, amelyet viszont mindenki igénybe szeretne venni a bölcsődétől kezdve egészen a kórházakig. Ezekre jut több pénz abban az esetben, ha sikerül ezt a rendkívül nagy államadósságot valamilyen módon leszorítani, és ennek útján elindult 2011ben is a kormány, elindult a többség annak érdekében, hogy ez valóban megtörténhessen. Talán varázslásnak tűnik, de azért mégiscsak érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy ha a forint árfolyamának az ingadozását ebből kiszűrjük, akkor ezt a 80,6 százalékot valójában 76 százalékon lehetne megállapítani, és azért ezt sem érdemes mellékes szempontnak tekinteni. Ezen túlmenően a növekedés mindig egy fontos kérdés, a növekedés egy olyan cél, amely szinté n nem öncél, hiszen a gazdaság teljesítménye, növekedése azt jelenti, hogy nagyobb pénztárcából gazdálkodhat maga az állam is, tehát nyilván ez jelenti a fedezetet. Ezért fontos, hogy megállapíthatjuk, hogy 2011 ugyan továbbra sem volt a világgazdaságban a dübörgésnek az éve, lehet hozni persze példákat akár az Európai Unión belül arra, hogy egyes államok meghaladták a magyar GDPnövekedés mértékét, viszont számosat találunk arra is, amelyek ezt alulmúlták, sőt esetleg nagymértékben alulmúlták; ezért semmik éppen nem lebecsülendő az az 1,6 százalékos növekedés, amely többek között a fedezetet jelentette ahhoz, hogy ez a működőképesség és akár az államadósságcsökkenés megtörténhessen. Ezen túlmenően, amikor arról beszélünk, hogy hogyan teljesült ez a költségv etés, akkor mindig felmerül a hiány mértékének meghatározása, és amikor a hiány mértékéről beszélünk, mintha itt érveket adna ez a zárszámadási törvényjavaslat az ellenzék számára, és érveket adna a kormánypárt számára, mert beszélünk európai uniós módszer tan szerint pénzforgalmi szemléletről. Nyilván ebben az esetben újabb és újabb számokat tudunk felsorolni, akár a 2,43tól a 7 feletti hiány mértékét meghatározva, és nyilván egyiket, a nagy számot esetleg kormánypárti képviselő fogja mondani, az elszaladt hiányt meg valószínűleg majd az ellenzék fogja - sajnos nagy örömmel - mondani. Azt hiszem azonban, hogy ezek a számok mégiscsak beszédesek, akkor is, ha az egyiket is meg lehet indokolni, hogy esetleg miért aggasztó, és a másikat is hitelesen lehet elmon dani, hogy miért jelenti azt, hogy az országnak az egyensúlya megteremthető volt, és miért lehet abban bízni, hogy alapvetően a fenntartható pályán van Magyarország a költségvetést, a gazdaságot illetően is. Mégiscsak induljunk ki először ebből az európai uniós módszertanból! Ez nemcsak azért van, mert kedvezőbbek ezek a számok, és 3 százalék alatt van az állam költségvetésének a hiánya, hanem azért is, mert bennünket ezzel szembesít az Európai Unió. Amikor a túlzottdeficiteljárásról és arról beszélünk, ho gy 2004 óta, amióta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, elszenvedtük ezt az eljárást - még ha az elszenvedés meglepő módon igazán akkor is következett el, amikor az Orbánkormány került hatalomra Magyarországon, de ettől függetlenül az eljárás zajlott Magya rország ellen, és éppen 2010 után sikerül ezt a számot 3 százalék alatt tartani , az Európai Unió számára a mi 2011. évi költségvetésünknek az államháztartáshiánya 3 százalék alatt van. Ezért nem zajlik Magyarország ellen, vagy ezért kerül ki ebből a bék lyóból, ebből a túlzott deficiteljárásból Magyarország. Érdemes és lehet is vitatkozni azon, hogy most akkor mennyi is ez a szám, de azért azt mindenképpen szögezzük le, hogy a szerint a módszertan szerint, amivel bennünket Brüsszelben szembesítenek azzal, hogy milyen állapotban van a magyar költségvetés, a magyar államháztartás hiánya 3 százalék alatt van. Lehet itt természetesen beszélni azokról az egyszeri kiadásokról meg arról az egyszeri
