Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Az Állami Számvevőszék 2011. évi szakmai tevékenységéről, és beszámoló az intézmény működéséről szóló beszámoló, valamint az Állami Számvevőszék 2011. évi szakmai tevékenységéről, és beszámoló az intézmény működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szó... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
991 tenni. Szakmai fórumokon bírálom a törvényt, de ebben a relációban értelemszerűen betartom a benne levő előírásokat. Miért fontos ezt hangsúlyozni? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert a számvevőszéki beszámo ló, jelentés vagy tájékoztató tulajdonképpen nem a törvényi feladatok teljesítésére vagy kezelésére koncentrál, hanem a Számvevőszék belső tervének meg a belső működésének az ismertetésére. Tisztelt Domokos Elnök Úr! A Számvevőszék ellenőrzési terve az ön belügye! Önt a törvény felhatalmazza arra, hogy olyan tervet állítson össze, amit a legjobb tudása szerint célszerűnek tart. Ebbe nincs beleszólásuk a parlamenti képviselőknek. Abba azonban van, hogy a törvényi előírások szerinti munkát végeztettee ön a m últ esztendőben a 600 fős vagy 550 fős apparátusával. Én tehát a törvényi előírásokkal fogom szembesíteni önt, és nem a tervvel vagy a stratégiával. A stratégia is a Számvevőszék belügye, és hogy ebből mit teljesített, azt szíveskedjék elmondani egy munkaé rtekezleten a Számvevőszék állományának, rájuk tartozik, és nem a parlamenti képviselőkre. Ránk az tartozik, hogy szembesítsük az ön tevékenységét és az önre bízott apparátus tevékenységét azzal a törvényi előírásgyűjteménnyel, amit most már immár az önök kétharmados többsége alkotott meg. Mert, mint mondtam, a három ellenzéki párt nem szavazta meg a törvényt, nyugodtan mondhatjuk; ez az Állami Számvevőszék nyugodtan lehetne FideszKDNP Számvevőszék is, hiszen a három ellenzéki párt nem adta a voksát hozzá . (14.10) Ez egy tragikus helyzet, kérem szépen, száz ellenszavazat volt annak idején a törvényre, ami példa nélküli egy polgári demokráciában, hiszen egy olyan intézményről van szó, amely az egész parlamentet kell hogy szolgálja, nem csak a kormánytöbbség et. Ezek után, elnök úr, mit mond a hatályos törvény, ami tehát - még egyszer mondom - a DomokosRogántandem alkotása, amit voltak szívesek másfél hónap alatt törvénnyé formálni. Azt mondja ez a törvény - az 5. §ban sorolja fel azokat a kötelezettségeket , amiket a Számvevőszéknek teljesítenie kell , hogy a Számvevőszék vizsgálja az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának a törvényességét és a célszerűségét. A törvényességét és a célszerűségét! Gyakorlatilag arról, h ogy ezen a téren mit csinált a Számvevőszék, egyetlen szó sem esik a tájékoztatóban, pedig a tavalyi költségvetési törvényben minden fejezetnél megtalálható az az előirányzat, amely a beruházásokat és felújításokat tartalmazza. Csak példákat fogok mondani, hiszen sokáig lehetne sorolni, de nem sorolom. Itt vannak mindjárt az uniós fejlesztések, az Új Magyarország fejlesztési terv, a gazdaságfejlesztési terv, a közlekedési operatív program, az államreform operatív program, az elektronikus közigazgatás et cet era. Ezek mögött mind 10 milliárd fölötti előirányzatok vannak. Ezek felhasználásának a törvényességéről, szabályszerűségéről nem esik szó. De mondok talán jobban kezelhető, konkrétabb példákat. A budapesti 4es metró 27 milliárd forintos előirányzattal sz erepel a tavalyi költségvetésben, de erről nem hallunk semmit. Vagy az egyik lieblingje a tisztelt Orbánkormánynak a Terrorelhárítási Központ 2,4 milliárdos támogatása, aminek a törvényességéről, a célszerűségéről szintén nem esik szó. (A jegyzői székben Móring József Attilát Földesi Gyula váltja fel.) Itt hadd jegyezzem meg, elnök úr, hogy a célszerűség fogalmát mint számvevőszéki aspektust a nemzetközi szakirodalom és a nemzetközi sztenderdek sem használják. Hatékonyság, gazdaságosság, eredményesség, ez a szentháromság, amit használnak, a célszerűség egyszerűen nincs. Mert mi a célszerűség? A számvevő személyes mércéje? Az, hogy mi célszerű az ő meglátása szerint? A célszerűség az eredményesség egyik eleme, tudniillik, ha eredményességi vizsgálatról van s zó, akkor azt lehet vizsgálni, hogy egy adott szervezet, intézmény, beruházás elértee azt a célt, amit az illetékesek megfogalmaztak, és akkor az eredményesség így minősíthető. Eleve a célszerűség mint ellenőrzési aspektus rossz a törvényben. A régiben is benne volt, ezt átemelték, mert egy eklektikus
