Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. IPKOVICH GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
955 kérdéses ez, ha figyelembe vesszük, hogy a tervezet a későbbiekben már nem közös lakóhelyről, hanem közösen lakott lakásról beszél. A VIII. fejezet a házastársi közös lakásra vonatkozóan speciális rendelkezéseke t tartalmaz. A lakás használatához fűződő jogot védi, mégpedig attól függetlenül védi, hogy a lakás melyik fél tulajdonában van. Mindebből az következik, hogy a lakóhelynek a másik házastárs egyetértésével való megválasztására vonatkozó jog kimondása elvil eg helyes ugyan, de a törvény értelmezését nehezebbé fogja tenni. Ráadásul a lakóhelynek a másik házasfél egyetértéséhez kötése korlátozásként is értelmezhető, ilyen korlátozásra pedig álláspontom szerint nincs szükség. E jog kimondásának tehát nincs valód i haszna. Célszerűbb, ha a törvényjavaslatot nem terhelik ilyen jogértelmezési problémákat kiváltó új rendelkezések. Tisztelt Ház! Kicsit elbizonytalanodik az ember a személyiségi jogokra vonatkozó szabályozás áttekintésekor. A teljesség igénye nélkül ejte nék szót a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmével összefüggésben. Meglepő, hogy a törvényjavaslatban a közszereplő fogalmát felváltja a közéleti szereplő kifejezés. Jóhiszemű megközelítéssel azt gondolhatjuk, hogy a fogalomváltás célja a pontos ítás, az egyértelműsítés volt. Az nem tűnik elfogadható magyarázatnak, hogy a közéleti szereplő fogalma tágabb a közszereplő fogalomnál, így ez segíti az értelmezést. Ebben az esetben ugyanis az alapvető problémát nem oldja meg a tervezet, azt ugyanis, hog y a közhatalmat gyakorló, illetve közfeladatot ellátó személyeken kívül a harmadik kör kit takar. Szójátékkal élve: biztosan közéleti szereplőnek minősüle, aki a közéletben egyébként valami oknál fogva szerepet vállal? Történtek már arra kísérletek, hogy a közszereplő fogalmára egy taxatív felsorolást adjon a jogalkotó, és ez egészüljön ki egy absztrakt meghatározással. Az új Ptk. kísérletet sem tesz erre. A bírói gyakorlatra marad az a feladat, hogy eldöntse, a funkcióval járó feladatok ellátása és a poli tikai közvéleményre való ráhatás alapján valaki közszereplőnek minősüle, vagy pedig sem. Az alkotmánybírósági gyakorlat a közügyekre vonatkozó véleménynyilvánítás alkotmányos értéktartalmát tekinti kiemelkedően magasnak. Rendben van, hogy a közügyekre von atkozó szabad bírálat és kritika szükségtelenül nem korlátozható a közéleti szereplő személyiségi jogainak a védelmében. Szemben a közszereplőközéleti szereplő fogalomváltással, kifejezetten hasznos pontosításnak tekinthető, hogy a javaslat kifejezésre ju ttatja: a közügyek szabad vitatásán túli közlések tekintetében a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelme teljes. Kíváncsi leszek azonban, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog majd érvényesülni. Tisztelt Ház! Az előttem szóló kollégám említette már a h atálybalépéssel kapcsolatos elvárásainkat. Ő elsődlegesen a képzésekkel és a tájékoztatással kapcsolatos problematikát vetette fel, én a jogalkotási dolgokról is szólnék néhány szót. A gazdasági jog területén a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályozá st illetően elmondható, hogy fennáll az a veszély, hogy az eddigi jogalkotási gyakorlat, amely időnként eseti jellegre alkalmazott jogi előterjesztéseket, nem lesz alkalmazható egy koherens, egységes törvény módosításánál. Mire gondolok én? Az elmúlt két é v jogalkotása gőzerővel ment el a Ptk. előkészítése mellett. A családok védelméről szóló törvény hatálybalépésének alkotmánybírósági felfüggesztése a példa arra, hogy a Ptk. általános szabályait figyelmen kívül hagyták; az Ab felfüggesztő döntése kifejezet ten a hatályos polgári törvénykönyvvel való, jogbiztonságot sértő ellentmondás miatt született meg. Erre, úgy gondolom, a jelen esetben is figyelni kell. Az indokolás megjegyzi, hogy a személyek jogának új alapokra helyezése a gondnokoltakra vonatkozóan a szociális törvény módosítását is szükségessé teszi, hisz már most beterjesztésre került az a választási törvény, amely már a hatályos Ptk.t is módosítja. Tehát megindult az a folyamat, amely a Ptk.val kapcsolatos módosító indítványok sorát jelzi.
