Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Döntés ülésvezetési kérdésben - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. IPKOVICH GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
953 Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoklatát Ipkovich György képviselő úr fogja folytatni, ugyancsak innen, az emelvényről. A hatáskörrel rendelkező elnök úr szíves figyelmét fel szeretném hívni arra, hogy megtisztelő lenne, ha a vitát a helyéről köv etné. Köszönöm. Parancsoljon, képviselő úr! DR. IPKOVICH GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselőtársaim! A polgári jog rendszere a társadalom ésszerű berendez ésére, a társadalmi viszonyok, az emberi életviszonyok életszerű és ésszerű elrendezésére törekszik. A polgári jog valamennyi civilisztikai jogág anyajoga. A polgári jog az a jogág, amely a törvény által garantálja az ember számára az önrendelkezés szabads ágát, a személyiség kibontakozását, védelmét, és ezzel összefüggésben a vagyonnal való szabad rendelkezést mind élők között, mind halál esetére. A polgári törvénykönyv nem egy a törvények közül, hanem valamennyi olyan kapcsolatot felölel, amely polgári jog i normával rendezhető. Mivel egy ilyen kódexnek rendkívül nagy hatása van az életviszonyok minden területére, egy új polgári törvénykönyvről szólva ki kell emelni az alapelvek közül néhányat, melyek kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek álláspontom szerint: a jóhiszeműség, a tisztesség elve, a kölcsönös együttműködés kívánalma vagy a joggal való visszaélés tilalma. Nem véletlen az áthallás, tisztelt képviselőtársaim. Ha magunkévá tesszük az új Ptk. indokolásában megfogalmazott célt, ami szerint a kódexszel e gy szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság magánjogi feltételeit kell megteremteni, akkor a magántulajdon teljes körű elismerése és védelme mellett szimbolikus jelentőségűvé válnak az imént felsorolt alapelvek. Az látható, hogy ezen alapelvek érvényesülése nem a beterjesztett új polgári jogi kódex tervezetén áll vagy bukik. Ez a tervezet alkalmas arra, hogy megteremtse a kereteket a jóhiszemű, tisztességes, együttműködésen alapuló joggyakorláshoz. Más kérdés, hogy a tudományos igényes séggel készült kodifikációs munka eredménye a parlamenti tárgyalás során nem esike önkényes és egyoldalú politikai szándékok áldozatául. Ígérhetem, hogy a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőin nem fog múlni. Mi tiszteletben tartjuk egyfelől az t a koherens rendszert, amit a javaslat kialakított, és érdemben nem kívánunk változtatni a szabályozott jogintézmények lényeges tartalmán sem. Már csak azért is állíthatom ezt, mert az új polgári törvénykönyvet komoly szakmai újító munkának, újító megoldá sokat tartalmazó, a bírói gyakorlat eredményeit tudományos igényességgel feldolgozó és felhasználó kodifikációs műnek tartom. A kódex kiemelkedő erénye, hogy úgy merít a polgári jogi tudomány eredményeiből, hogy olykor egymással versengő iskolák képviselői is legfeljebb azon vitatkozhatnak, hogy mi legyen benne a törvénykönyvben és mi nem, része legyene a társasági jog, vállalkozzone a szellemi alkotások jogának e keretek közti szabályozására vagy nem. Egy bizonyos: a javaslat újító megoldásait is alaposa n kimunkálta a tudomány. A polgári jog szabályrendszeréhez kapcsolódó bírói gyakorlat alakító, formáló ereje elvitathatatlan. Csak üdvözölni lehet, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a kikristályosodott tapasztalatokat a törvényi szabályozás szintjére emelte. Komoly erénye, hogy úgy merít a nemzetközi jogalkotás eredményeiből, hogy azok közül csak a széles körben elfogadott, szakmailag elismert megoldásokat alkalmazza, nem az adott rendszerből kiragadott, gyökértelen, önös érdekeket szolgáló jogintézmén yekkel operál. (11.00) Tisztelt Képviselőtársaim! Mint azt már jeleztem, az előttünk fekvő törvényjavaslattal szemben átfogó elutasító kritikát nem fogalmazunk meg. Nem állítom, hogy a javaslatban minden úgy jó, ahogy van; nem állítom, hogy olyan kérdésekb en, amelyekről a tervezet szemérmesen hallgat, ne lenne fontos beszélni. Ilyenek közé tartozik az, hogy a javaslat nem foglalkozik érdemben a gyűlöletbeszéd kiemelt polgári jogi szankcionálásával. Ilyen a jogalkotással okozott kár megfelelő
