Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KARÁCSONY GERGELY, az LMP képviselőcsoportja részéről:
919 mondjak egy másik számot: 2006ban egy európai vizsgálat szerint Magyarország volt az egyetlen olyan ország Európában, ahol többen mondták azt, hogy részt vettek egy párt kampányában aktivistaként, mint részt vettek volna valamilyen ci vil szervezet munkájában. Tehát ez egy ilyen pártközpontú politikai kultúra, és most ráadásul rá fogjuk kényszeríteni a választókat arra, hogy a pártok mozgósítása miatt menjenek el egyáltalán regisztrálni. Tehát önmagában még inkább kiszűrjük azokat a sza vazókat, akik nem valamelyik párt elkötelezett szavazótáborát jelentik, olyan szavazókat, akik folyamatosan megbocsátják a pártjuk rossz kormányzását vagy korrupciós ügyeit. Pontosan azokat a szavazókat, azokat az ilyen értelemben ideális szavazókat fogjuk elveszteni ebben az eljárásban, akik azért mennek el szavazni, mert éppen akkor azt gondolják, hogy az országnak egyik vagy másik párt győzelme lenne szerencsés, és nem azért, mert egy párt nyájához tartoznak. Azt is mondhatnám, hogy innentől kezdve ne go ndoljuk azt, hogy a regisztrációs eljárásban részt vevők elsősorban azok közül fognak kikerülni, akik ilyen citoyenek - hogy Fricz Tamást idézzem , tehát ilyen állampolgári öntudattal rendelkező szavazók. Nagyon egyszerűen azok fognak elmenni, akik benne vannak a pártok adatbázisaiban, akiket a pártok aktivistái el fognak érni, akiket a pártok aktivistái majd meg tudnak győzni arról, hogy akkor ők majd megbízottként regisztráljanak az állampolgárok helyett. Tehát ez nem arról fog szólni, hogy a tudatos vál asztókat részesítsük előnyben, hanem a pártelkötelezett szavazókat, a pártokhoz nyilván a legközelebb álló szavazókat. Ez még tovább fogja erősíteni azt a túlságosan pártközpontú politikai kultúrát, amit eddig is láttunk Magyarországon. Összességében azonb an azt gondolom, hogy a regisztráció bevezetésével kapcsolatosan a legnagyobb probléma az, hogy csökkenteni fogja a választási részvételt. Tehát most lehet persze azt mondani, amit itt Lázár János képviselőtársam is elmondott, meg amit miniszterelnök úr is elmondott, hogy ettől lesz magasabb a részvétel. Nyilván a határon túlról beérkező szavazatok miatt lehet, hogy több lesz a merítési bázis, tehát több lesz a választójogosult, de hogy ettől többen fognak szavazni, az csak abban az esetben lehet, ha önök a nnyira föl fogják ezzel hergelni a választókat, hogy tényleg el fognak menni regisztrálni, és tényleg önök ellen el fognak menni szavazni. (20.30) Tehát ilyen szempontból lehet, hogy nem jön be a számításuk, de azt gondolni, hogy az akadálypályán gyorsabba n lehet futni, mint a síkfutáson, azt gondolom, hogy az elemi logika szabályaival ellentétes. Ráadásul - akkor megint hivatkozom nemzetközi kutatásokra - minden kutatás arról beszél, hogy a regisztráció csökkenti a választási részvételt. Vannak erről ameri kai tanulmányok, összehasonlító tanulmányok, amelyek például az amerikai regisztrációs eljárás, liberalizációs eljárások hatását vizsgálták. Önmagában például az az amerikai államok között, hogy a választás napján is lehet regisztrálni - önmagában ez! , 5 százalékkal növelte a választási részvételt nagyon sok államban. Abban van egy vita a politikatudományon belül, hogy önmagában a regisztráció milyen társadalmi csoportok részvételét csökkenti, mert például vannak olyan amerikai tanulmányok, amelyek arra h ívják fel a figyelmet, hogy sokszor éppen a legmagasabb státusú embereket tartja távol a szavazástól, de összességében mégis az az általános felismerés, hogy általában véve azoknak a politikai képviseletének további csökkentését eredményezi a regisztráció, akik egyébként is kis politikai súlyt képviselnek, mert kis arányban mennek el szavazni. Leginkább a fiatalok, a különböző etnikai csoportok, etnikai kisebbségek képviselői, a kistelepüléseken élők és a szegények. Éppen azok a társadalmi csoportok, akik a z elmúlt 20 év politikai versenyfutásában a legkisebb súlyt szerezték maguknak. És nem azért, mert ez eleve el van rendelve, hogy ők kevésbé menjenek el szavazni, hanem azért, mert az ő általában véve vett társadalmi deprimációjuk egy politikai deprimációt eredményezett. Ha megnézzük azt, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, amelyek ügyeit a legkevésbé karolta föl a magyar politika az elmúlt években, hát pontosan ezek a csoportok: a kistelepülésen élők, a fiatalok, a romák, az alacsony iskolai végzettsé gűek és a szegények.
