Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KARÁCSONY GERGELY, az LMP képviselőcsoportja részéről:
920 És ha megnézzük az önök kormányzati politikáját, tulajdonképpen két olyan társadalmi csoport van, akivel láthatóan nem akarnak ujjat húzni: a nyugdíjasok és a felsőközéposztálybeliek. Önöknek van egy társadalmi célcsoportjuk, nekik ko rmányoznak, és az összes többi társadalmi csoport politikai hangját megpróbálják elnyomni a regisztrációs eljárással. Ez ennek az értelme. Ezzel egyébként, összekötve az önök gazdaságpolitikájával - önök mindig a balti országokra hivatkoznak , a Baltikum úgynevezett sikeres országaiban, ahol óriási jövedelmi egyenlőtlenségek vannak, ugyanezt csinálják; ott az orosz kisebbségnek nincs választójoga, és úgy tudják stabilizálni ezt a fajta, a társadalmi esélyegyenlőtlenséget növelő politikai szisztémát meg gaz daságitársadalmi szisztémát, hogy azoktól, akik a kárvallottjai ennek, elveszik a politikai képviseletet. Ugyanez történik ezzel. Lehet, hogy önök ezt nem tudatosan csinálják, bár egyébként meglepődnék, mert azért hatalmi ügyekben eléggé ügyesen csavargat ják a potmétereket, de ennek ez lesz az eredménye. Pontosan azok a leszakadó rétegek lesznek még rosszabbul képviselve, akik eddig is a kárvallottjai voltak a politikának, és ez hosszú távon mindenkinek rossz. Hosszú távon ugyanis ez azt fogja eredményezni , hogy a még kisebb részvétel, a még nagyobb leszakadás bizonyos társadalmi csoportok politikai aktivitásában és politikai súlyában azt fogja eredményezni, hogy különböző részérdekeket fog képviselni a kormányzás - nem biztos, hogy csak az önöké, a mindenk ori kormányzás , és azok a társadalmi problémák, amiket nem tudunk megoldani, azok továbbra is megoldatlanok lesznek. Lehet, hogy rövid távon a nyugdíjasok jól járnak ezzel, mivel aktív választói közönség, és a kormányok nem mernek szembemenni az ő akarat aikkal, de hosszú távon azok a leszakadó rétegek, akiknek nem lesz munkájuk, azok miatt nem lehet majd kifizetni a nyugdíjasok nyugdíjait. Tehát így függ össze a jó kormányzás és az, hogy milyen választási rendszert alakítanak ki. Azt gondolom, hogy ez a t örvényjavaslat, ami itt áll előttünk, akkor is alkotmányellenes, és az Alkotmánybíróságon remélhetőleg meg fog bukni, ha elfogadják az alaptörvénymódosítást. Azért, mert az alaptörvénymódosítás legfeljebb azt a problémát oldja meg, hogy valamilyen legiti m indokot kelljen keresni a választójog korlátozására. Innentől kezdve nem kell keresni, mert benne van az alaptörvényben. De az alapjog korlátozásának a mértékével kapcsolatosan azt gondolom, joggal merülnek fel kételyek. Ha például a választás napján is lehetne regisztrálni, valószínűleg ezek a kételyek kevésbé lennének erősek. Ha például nem két hétig lehetne levélben regisztrálni, hanem mondjuk, az egész eljárás keretében végig - egyébként nem fogom föl, hogy miért csak két hét van a levélbeni regisztrá cióra , akkor talán megint kevésbé merülnének fel az aggályok. De ahogy Schiffer András képviselőtársam is utalt rá, van itt még egy másik probléma az önök szempontjából, ez pedig az európai emberi jogi egyezmény, amivel kapcsolatosan, azt gondolom, szint én fölmerülnek aggályok. A strasbourgi bíróságnak volt egy 2008as döntése, amiben a 2004es grúz választásokkal kapcsolatos jogorvoslatokat tárgyalták meg egy nagyon hosszú folyamat keretében, ahol végül is a 2004es grúz választások kapcsán elfogadták az t, hogy regisztrációs eljárásra kötelezték az állampolgárokat, és ez végül is befolyásolta az eredményt, csak éppen ebben az eljárásban két dolog miatt tartották legitimnek ezt az eljárást. Az egyik az, hogy a választás napján is lehetett regisztrálni, a m ásik pedig az, hogy nem volt névjegyzék. És ebből a döntésből leszűrhető tanulság véleményem szerint az, hogy ennek az egyezménynek a tükrében a választójognak olyan típusú korlátozása, amit önök a regisztrációval meg akarnak lépni, tulajdonképpen egy anna k a tükrében mérlegelendő legitim és arányos korlátozás, amilyen mértékben az állam egyébként képes regisztrálni a saját szavazóit, amilyen az adott ország kulturális hagyományai, politikai intézményrendszere. A magyar politikai intézményrendszerben az ily en típusú regisztráció teljesen újszerű, és mivel az állam eddig képes volt 99 százalékos pontossággal nyilvántartani a saját szavazóit, véleményem szerint teljesen értelmetlen.
