Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 25 (221. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KARÁCSONY GERGELY, az LMP képviselőcsoportja részéről:
918 Schiffer András képviselőtársam az alkotmány, az alaptörvénymódosítás kapcsán hosszasan érvelt amellett, hogy egy olyan országban, ahol részben még a Ká dárrendszer, részben a rendszerváltás évtizedeinek a kudarcai és sajátos politikai kultúrája miatt eleve rossz szemmel néznek a politikára és a politikusokra, és eleve úgy gondolják, hogy ez mind nem róluk szól, hogy a politikusok a saját zsebeiket tömöge tik, és hogy az elmúlt húsz évben azok a pártok, amelyek korábban meghatározták a politikát, nagyon sokat tettek azért, hogy az emberek kedvét elvegyék attól, hogy részt vegyenek a választásokon, egy ilyen országban bevezetni egy ilyen rendszert - és mondo m, emögött azért nem egy virtigli demokrata érvelés húzódik meg , hát azt gondolom, rendkívül felelőtlen és rendkívül káros. De ráadásul, ha még - teszem azt - igaz lenne az, hogy valamilyen módon a tudatosabb választókat ki lehetne szűrni, és a kevésbé t udatosakat távol tartani, akkor is biztos, hogy nem a regisztráció lenne erre a legjobb példa. Mivel én korábban empirikus kutató voltam, ezért kíváncsi voltam például arra, hogy a legutóbbi választáson az utolsó két hétben döntő szavazóknak vannake olyan ismérvei, ami alapján azt gondolhatjuk, hogy akik az utolsó pillanatban döntenek, azok kevésbé tudatos szavazók. Mivel közvetlen információnk nincs erre, ezért olyan dolgokat néztem meg, amelyek összefüggenek a tájékozottsággal, mint például az iskolai vé gzettség vagy a politikai tájékozódás, és azt kell látni, hogy ha például azt a kérdést tesszük föl, hogy milyen gyakran olvas az illető újságot, milyen gyakran hallgatja a híreket a rádióban vagy milyen az iskolai végzettsége, bizony azok a polgárok, akik az utolsó két hétben döntöttek, semmiben nem különböznek azoktól, akik korábban eldöntötték, hogy kire fognak szavazni. Egyszerűen egy teljesen tudatos és teljesen racionális döntés az, ha valaki az utolsó pillanatban dönti el, hogy elmegye szavazni vagy sem. Tulajdonképpen a legtökéletesebb információs helyzetben akkor van az ember, amikor jön a választás. Itt képviselőtársaim emlegették már a Kubatovbeszédet vagy az őszödi beszédet, ezek mind - éppen azért, mert a politikai kampányoknak ez a logikájuk - az utolsó két hétben jöttek elő. Milyen alapon gondoljuk mi azt, hogy azok az emberek, akik nem regisztrálnak a választás előtt, feltétlenül tájékozatlanabbak vagy tudatlanabbak, mint mások? Miért gondoljuk ezt, hogy ez kiszűri azokat, akik nem odavalók? És hát ne felejtsük el - visszatérve a regisztráció konkrét részleteire , hogy négyféleképpen lehet regisztrálni. Lehet levélben, egy olyan időszakban, amikor még a kampány heve senkit nem ér el. Tulajdonképpen bő fél évvel a választás előtt kap az ember egy levelet, összesen két hete van arra, hogy ahhoz képest, hogy elküldték a levelet, az ő levele vissza is érkezzen. Nagyon sokan nyilván nem fogják figyelni ezt az eljárást, nagyon sokan abban a helyzetben lesznek, hogy el fognak felejteni levélben regi sztrálni. Onnantól kezdve pedig hát vesszőfutásban vannak, mert vagy az ügyfélkapun keresztül regisztrálnak - ami még az internetfelhasználók számára is elég ismeretlen dolog, tehát a magyar lakosságnak egy nagyon törpe hányada az, aki használja az ügyfélk aput , vagy pedig személyesen. Azt gondolom, hogy ez nagyon sokakat egyszerűen érdektelenné fog tenni ebben a dologban, és innentől kezdve teljesen mindegy, hogy ezek milyen pártiak, mert nem ez a lényeg. Én is azt gondolom, hogy lehet, hogy az LMP ezzel még jól is jár, de legkevésbé sem érdekel ez a dolog. Ráadásul van egy másik olyan dolog, ami szintén a politikai kultúránkkal jobban összefügg, hogy sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy Magyarországon a politikai részvétel eddig is túlságosan erősen kötődö tt a pártok mobilizációjához. Ha megnézzük azt, hogy a magyarországi részvételi adatok milyen mintázatot mutatnak, akkor azt kell látnunk, hogy minél inkább a pártok mozgatják meg az embereket, annál magasabb a részvétel. A parlamenti választásokon, mondju k, az európai átlagnál 6 százalékkal kisebb a részvétel, az önkormányzatin 13 százalék, a népszavazásnál 15 százalék a lemaradásunk az európai átlagtól. Tehát eleve olyan a politikai részvételünk, hogy tulajdonképpen az embereknek az a része szavaz leginká bb, akinek van valamifajta, nem tudatossága, hanem valamifajta erős pártelköteleződése. Egy olyan politikai verseny alakult ki Magyarországon, ahol az emberek így is túlságosan nagy mértékben a pártok mozgósítása miatt mentek el szavazni és mutattak politi kai aktivitást. Hogy
