Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló, valamint az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a napirendi pont előadója:
513 országot, például Svájcot és Norvégiát. Az egy nyertes pályázóra jutató támogatás Magyarországon az uniós átlag fele. Ez a magyarországi bérekkel van szoros összefüggésben, hiszen nem lehet beállítan i magasabb összeget, mint a magyarországi bérek. Megállapíthatjuk, hogy a 7. keretprogramban a szerződési összegeket tekintve a támogatási összegek 86,5 százaléka a 15 legfejlettebb országnak, 9 százaléka az EUn kívüli országoknak jut, és a Magyarországot is magába foglaló többi 12 EUtagország a program forrásainak mindössze 4,5 százalékát kapta. A magyar pályázati eredményességet bemutató kép lényegesen kedvezőbb az Európai Kutatási Tanács - Research Council vagy ERC - kutatási pályázataiban. Az újonnan csatlakozott tagországok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt, amellyel az EU 12 országcsoportban az első helyen állunk, és az EU 15ből is megelőzünk négy országot. 20092010ben Magyarországról 6 fiatal kutató és 5 úgynevezett tapasztalt kutató nyert el több mint 16 millió eurós forrást ötéves futamidőre; e 11 kutató közül 5 a Magyar Tudományos Akadémia intézményrendszerében dolgozik. Európában az üzleti szférában dolgozó kutatók aránya a kutatói létszám egészéhez viszonyítva 46 százalék, miközb en az USAban 80 százalék. Az alkalmazott kutatási eredményeket és az innovációt tehát ott nem költségvetési vagy pályázati forrásból fenntartott intézmények, hanem a vállalatok produkálják állami támogatás nélkül. Európában néha mintha fordítva ülnénk a l ovon. (10.10) Számos esetben úgy tűnik, mintha az Európai Bizottság a tudományt kizárólag az innovációs verseny eszközeként látná és láttatná. Kevesebb figyelem irányul azon nézőpontokra, amelyek a tudomány helyét és szerepét nem a kizárólagos gazdasági ve rseny eszközében, hanem elsősorban az emberiség szolgálatában látják, és évek óta egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a globális fenntarthatóságra. Ez a nézőpont azonban olykor elsikkad az Európai Unió innovációs szükségállapotot hirdető kijelentései mellett . A pénzügyi feltételekről: a KSH adatai szerint a kutatásrafejlesztésre fordított GDParányos ráfordítás 2009re 1,15 százalék, 2010re 1,14 százalék volt, nem nőtt, picit csökkent. 2011ben - már ismerjük az adatot - 1,19 százalékra emelkedett, azonban, hogy elérjük a kormányprogramban kitűzött célt, jelentős fejlesztésekre van szükség. A vállalkozási szektor aktivitása erősödött. A vállalati kutatóhelyeknél több mint kétszeresére emelkedett az állami költségvetésből származó bevétel. Ezek azok a bevétel ek, amelyeknek az odaítélésénél és a pályázatok elbírálásánál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a pénzek valóban kutatásra és fejlesztésre fordítódjanak. A TÁMOPforrások a felzárkóztatás jegyében rendkívül magas támogatást jelentettek a felsőokt atási intézmények számára. Az egy kutatóra jutó forrás azonban három olyan felsőoktatási intézményben a legnagyobb, amelynek kutatási teljesítménye gyakorlatilag nem mérhető, mondhatnám zéró. 2010 során az Innovációs Alap program- és pályázatmenedzselése s zempontjából több nehézség adódott. 2010. április 1jétől a kormány elrendelte a döntéshozatal felfüggesztését, ennek értelmében ezt követően nem született támogatási döntés. Ez azóta megindult, 2012ben a pályázatok újraindultak. A különböző kutatási és f ejlesztési szektorok támogatásának aránytalanságára jellemző, hogy a felfedező kutatások egyedüli pályázati forrása, az országos tudományos alapprogramok költségvetése 2002 és 2010 között csökkenő tendenciát mutatott. Ez a tendencia 2012ben megfordult, az OTKA támogatása ebben az évben 40 százalékkal emelkedett. Ilyen mértékű emelkedésre az OTKA történetében eddig még nem volt példa. A kutatás és a fejlesztés eredményességét többféleképpen mérhetjük. A felfedező kutatásokban elért eredményeket szakfolyóira tokban teszik közzé. A 2010ben megjelent szakcikkek száma a KSH szerint meghaladta a 29 ezret. Az idegen nyelvű közlemények számának örvendetes növekedése arra utal, hogy a nemzetközi megmérettetés kerül előtérbe, a nemzetközi publikációk száma azonban má sutt erőteljesebben növekszik. Ez jóe vagy rossz, erről hosszan lehetne vitázni, azonban a szokásos mérőszámok szerint itt Magyarország lemaradásban van. Kedvező ugyanakkor, hogy a magyar szerzőségű cikkek idézettsége, azaz visszhangja, hogy mit adtak hoz zá a világ
