Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 18 (219. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló, valamint az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a napirendi pont előadója:
514 tudományához, ez a világátlaghoz képest növekvő tendenciát mutat, az idézettség 2009ben 30 százalékkal haladta meg a világátlagot. A nemzetközi tudományos publikációk és idézettség túlnyomó részét Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia int ézethálózata és hat egyetem állítja elő. Az országos átlag fölött az MTA, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a SOTE teljesít. A kiemelkedő eredmények közül néhányat fölsoroltunk a beszámolóban. 20092010ben az idézettségük alapján szakterületük legidézettebb cikkei közé 17 magyar publikációt soroltak. Itt a legidézettebb cikkek közé sorolás - most sporthasonlattal szeretnék élni - nagyjából az olimpiai éremnek felel meg. Ezek közül hat az MTA kutatóintézeteiben dolgozók munkája, hár om az ELTE, egy a Debreceni Egyetem, a Szegedi Egyetem, a CEU és öt kutatókórház kutatóinak eredménye. Amint mondtam, a függelékben ezeket az eredményeket ismertetjük, és ezek az eredmények megjelennek az Akadémia honlapján is. A Magyar Tudományos Akadémia munkájáról, hiszen eddig főként a tudomány általános helyzetéről beszéltem, az Akadémia szerepe kettős: egyrészt egy köztestület, másrészt fönntart egy kutatóhálózatot. Az Országgyűlés 2009. március 30án módosította az akadémiai törvényt, az MTA 2009. má jusi közgyűlése pedig jóváhagyta a módosított törvénnyel összhangba hozott alapszabályt és ügyrendet. A törvénymódosítás megteremtette a teljes intézményrendszer megújításának kereteit. A törvénymódosítással, megőrizve az intézmény autonómiáját, önkormányz ati jogait és belső demokráciáját, a megváltozott társadalmi, gazdasági környezethez igazodva korszerűsödött az irányítási rend, egyértelművé váltak a felelősségi viszonyok, és hatékonyabb, szervezettebb lett a működés. A fejezetért felelős irányítói tapas ztalatok és számos értékelő tanulmány nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az akadémiai kutatóintézethálózat 2009es szerkezetében a jövő versenyképességi követelményeinek nem tud megfelelni, dinamikus változtatásokra és céltudatos megújításra volt szükség a k iválóság, a fenntarthatóság és a versenyképesség elvének érvényesítésével, hogy a hazai kutatási hagyományokra épülve a nemzetközi kutatási térben is számottevő, méretében és szolgáltatásaiban is versenyképes, eredményes alap- és alkalmazott kutatással fog lalkozó intézethálózat alakuljon ki a személyi, infrastrukturális és pénzügyi erőforrások hatékony felhasználásával és a szétaprózottság felszámolásával. Az MTA kutatóhálózata a beszámolási időszakot követően a 2011. évi májusi közgyűlési dönté ssel alapvetően átalakult, a 40 kutatóintézet helyett 5 intézet és 10 kutatóközpont kezdte meg a munkáját. A változások eredményeképpen az MTA megújított szervezeti működése révén hatékonyabban látja el a tudomány képviseletét és az akadémiai kutatóhálózat irányítását. A tudományos tevékenységgel szemben alapvető igény, hogy választ keressen a társadalom egészét érintő, az ország jövőjét meghatározó kérdésekre is, hogy segítse a döntéshozókat a különböző alternatívák közötti választásban. A Magyar Tudományo s Akadémia stratégiaalkotó tevékenysége során igazodni kíván a nemzetközi tendenciákhoz, de azok sematikus követése helyett a gyorsan változó világban Magyarország érdekeit helyezi előtérbe, és a hazai prioritások felállítására törekszik. Az Akadémia 2010. évi közgyűlése elfogadta a tudóstársadalom által követendő erkölcsi és etikai alapelveket megfogalmazó tudományetikai kódexet, amely nemzetközi mintaként is szolgál. Az Akadémia költségvetési támogatása 2009ben 37,6 milliárd forint volt, 2010ben 5,5 szá zalékkal kevesebb, 35,5 milliárd. Az Akadémia támogatásának a központi költségvetés főösszegéhez viszonyított aránya tehát ezekben az években csökkent. Ez a tendencia csak 2012ben fordult meg, az akadémiai fejezet támogatása 2012ben 20 százalékkal nőtt. A hazai intézményekben 2002 és 2011 között egyedül az akadémiai kutatóhálózatban nem volt lehetőség a kutatási infrastruktúra fejlesztésére. Az akadémiai kutatás eszközparkja és épületállománya erősen leromlott állapotú. 2003 óta a gépek és berendezések ha sználhatósági foka szinte folyamatosan csökken, 2010re ez tudományterülettől függően 1525 százalékra esett. 2012ben itt is jelentős változás történt, az Akadémia fejezet 2 milliárd forintot tudott kutatási berendezésekre fordítani.
