Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 4 (246. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását” című országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
4602 tárgyalni tudjuk itt. De nem így gyűjtötték az aláírásokat, hanem “Vizet a Dunába!”, és még egyszer jelz em: ki az a balga, aki ne akarna vizet a Dunába vagy mondjuk, a Rábába?! Ezzel együtt el kell mondanom, hogy a magyar egy érzékletes nyelv. A van víz ellentétpárja a nincs víz. Az emberiség három dolgot nem tud teremteni, akár hiszik, akár nem, és nem vagy ok cinikus: nem tud termőtalajt, nem tud levegőt, és nem tud vizet teremteni. A nyáron a híradások tették közzé, hogy a Visztula majdnem kiszáradt. A Loire völgyében nem volt víz. A Duna vízgyűjtő területén nem esett eső, tehát ha nem esik eső, akkor ha a fene fenét eszik, akkor sem lesz víz, akármilyen vízkormányzást próbál bárki megvalósítani, akármennyi pénzt fordít arra, hogy a vizecskét innen oda - nem véletlenül mondtam: a vizecskét innen oda - vagy onnan ide kormányozza. Ha tehát nincs víz, akkor nin cs víz, és természetesen nincs mit kormányozni. (Moraj.) A SZITE, a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány és az általuk fölkért Ökoplan nevű cég, a VTK Innosystem Kft. saját anyagaiból derül ki, hogy ugyanakkor nem a vízkormányzásról vagy vízga zdálkodási megoldásokról kívánnának értekezni csak és kizárólag. Természetesen becézhetjük a magyar nyelvben a fenékküszöbök és a gátak építését is vízgazdálkodásnak és vízgazdálkodási megoldásnak, de jobb, ha tisztán beszélünk ebből az ügyből kifolyólag i s. Tisztelt Elnök Úr! Szeretném bejelenteni, hogy a magyar kormány részéről számtalan alkalommal, nem számos, számtalan alkalommal elhangzott - nagy nyilvánosság előtt külügyminiszter úr, Fazekas miniszter úr, a kormány többi tagjai elmondták , hogy sem a Dunán, sem a Tiszán semmilyen fenékküszöböt, semmilyen gátat, semmilyen vízlépcsőt nem építünk. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) És természetesen ezt tudom indokolni, tehát nem bután teszek kijelentést. Sem költségha szon, sem energetikai, sem környezetvédelmi, sem természetvédelmi, sem hajózási, sem áruszállítási tekintetben nem építünk. Ebből nem az következik, hogy nem kell olyan beruházásokat eszközölni fenékküszöbök nélkül, amelyeknek van értelme a Szigetköz térsé gében. Természetesen értem én, hogy csónakázni nem lehet, vagy sárkányhajózni nem lehet - mint egy kedves rokonom teszi - a MosoniDunában, ha nincs benne víz, de még egyszer mondom, hiába akarja kormányozni a vizet és visszaduzzasztani, ha nincsen. A tete jébe, ha fenékküszöböket épít, akkor két fenékküszöb között úgy duzzasztja vissza a vizet, hogy az a víz ott megáll, eutrofizáció jelensége áll elő, és még nagyobb bajt állítunk elő, mert utána majd a sírás azért jön, hogy nem volt elég, hogy megépítettük, most akkor csináljunk valamit a romló vízminőséggel is, mert ronda békanyál van rajta, meg sárgászöld, meg ott nem lehet megmaradni, mert olyan büdös. Tehát szó sem lehet semmifajta fenékküszöb és gát megépítéséről. Az idevonatkozó emlegetett cégek saját anyagaiból derül ki, hogy ökológiailag nem kapcsolná össze a Szigetközt és a Csallóközt ez a terv, nem biztosítana könnyebb hajózást, nem lennének elbonthatóak az idevonatkozó szűkítő elemek, nem lehetne elárasztást biztosítani a mellékágakban. A duzzasztó visszaállítja az ’50es évek vízdinamikáját? - nem. A vízgörbét a Dunán? - nem. Tehát ezekre a lépésekre, beruházásokra nincs szükség. Akkor viszont mire van szükség? (10.20) A kormány döntött, és áldom az eszemet, és le a kalappal a kormány döntése előtt - (Dr. Lamperth Mónika közbeszólására:) tudom, hogy az öndicséret akár büdös is lehet, ezzel együtt áldom az eszemet , ugyanis én voltam az, aki folyamatosan szorgalmaztam, a kormány pedig 2011 novemberében döntött arról, hogy ké t projektre az önerőt is biztosítja a Szigetköz térségében. 2011 novemberében jóváhagyta, 2012 májusában aláírták a kivitelezési szerződéseket, és a munkálatok 2014. október végéig befejeződnek. Méghozzá 6,3 milliárd forint összköltségű a MosoniDuna és a Lajta - mondom, MosoniDuna és Lajta folyó - térségi vízgazdálkodási rehabilitációja, és 6,2 milliárd forint egy másik projekt, a Szigetköz mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai
