Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
4563 A jelenleg hatályos polgári törvénykönyv az élettársi kapcsolat fogalmát és annak vagyonjogi hatásait az 1959. évi IV. törvénynek egyrészt a 685/A. §a, valami nt az 578/C. §a tartalmazza, és ez utóbbinál kiemelném - és itt visszahivatkoznék arra, amit Rubovszky képviselő úr is említett , hogy ez a szakasz a kötelmi jog részben található meg, és a kötelmi jog részben a társaságról szóló fejezetben. Ez azért nag yon fontos, mert itt az ellentmondásokból, illetve a különböző véleményekből úgy vettem észre, hogy nagyon sokan a Rubovszky úr által elmondottat nem fogadták el. Ha összehasonlítjuk a jelenleg hatályos Ptk.ban a 685/A. §t és az előttünk lévő kódexben a VII. cím alatt megfogalmazott “Az élettársi kapcsolat létrejötte és családjogi hatásai” cím alatt az élettársi kapcsolat definícióját, akkor azt kell mondanom, hogy szinte azonos szövegkörnyezetet találunk, és az élettársak vagyoni viszonyaira a jelenleg h atályos mindössze egy rendelkezést tartalmaz, és a Ptk. 578/C. §a rögzíti, hogy az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Álláspontom szerint ezekből az következik, hogy az élettársi viszony nem az élettársak akaratnyilvánításával keletkezik, hanem egy ténylegesen fennálló élethelyzethez fűz a jogalkotó jogkövetkezményeket. Jelenleg ugyanis az élettársaknak nincs törvényes öröklési jogi státusa, úgy, ahogy az elhangzott itt a bejegyzett módosító indítványoknak a fényében is. A hatályos jog alapján, ami 2009 óta az élettársi kapcsolat esetében lehetővé tette a nyilvántartás létrejöttét, ez pedig az élettársi nyilatkozatok nyilvántartását jelenti, amelyet egy közjegyzői nemperes eljárás keretében le het megtenni. Azt hiszem, ez minden jogász előtt ismert. Viszont ha az új polgári törvénykönyv tervezett szabályait megnézzük, akkor mind a Negyedik, a családjogi könyvben, amely bővíti az élettársak jogait és kötelezettségét, másrészről a Hetedik könyvben , amire a módosító indítványok zöme is irányul, az öröklési jogi könyvben törvényes öröklési jogot biztosít az élettársak számára. De nézzük meg, hogy ez hogyan is jelenik meg a jelenleg hatályosban, illetőleg a módosításban, illetve a jelenlegi kódexben. A törvényjavaslat Negyedik könyve külön részben szabályozza az élettársak jogait és kötelezettségeit, az élettársak fogalmát meghatározza. Itt vissza kell utalnunk az Alkotmánybíróság döntésére, ez a 14/1995. (III.13.) számú alkotmánybírósági határozat, am elynek fényében szinte azonos fogalmi körbe helyezi az élettársak meghatározását, mint ami a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvben is megtalálható, és a törvényjavaslat előírja az élettársak számára a kölcsönös együttműködést és a támogatási kötelezett séget. A vagyoni viszonyok rendezése körében pedig lehetőséget ad arra, hogy az élettársi vagyonjogi szerződés kötésére és ennek országos nyilvántartásba vételére kerüljön sor. A kódex azonban a házassági vagyonjogi szerződés mintájára nagyobb nyomatékot k íván adni a vagyoni viszonyok előzetes rendezésének, ugyanakkor szerződés hiányában az élettársak között egy, a közszerzeményi rendszerhez hasonló törvényes vagyonjogi rendszer körvonalát is meghatározza. Bővülnek az élettársak jogai a kapcsolat megszűnése esetén, e körben új jogintézményként kerül bevezetésre az élettársak egymással szemben fennálló tartási kötelezettsége, illetve a törvényjavaslat rendezi a lakáshasználat szabályait is, ami már itt elhangzott Rubovszky képviselő úr, illetőleg az ellenzéki képviselők kontra módosításai vitájában. A törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy hosszabb ideig fennálló élettársi kapcsolat megszűnése esetén a rászorult élettárs tartást követelhessen, de ennek is vannak feltételei, mégpedig a kódexből kiolvasható, hogy ha az élettársi kapcsolatból gyermek születik, akkor egy év, egyébként pedig a tízéves együttélés alapozza meg a tartási jogosultságot a volt élettársakkal kapcsolatban. Amit még kiemelnék, ez a Hetedik könyv, mert a Hetedik könyv az élettársaknak örö klési jogi intézményt biztosít, és itt főleg ami kiemelkedik, az pedig a dologi jogilag védett személyes szolgalom formájában használati jogot ad az örökhagyóval közösen lakott lakásra és a közösen
