Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
4559 demokráciában a minisztériumok a polgári jog mögé bújva keressék a bírálhatatlanság lehetőségét. Akkor az igazságügyi és rendészeti tárca - és teljesen mindegy, hogy akkor éppen ki volt kormányon, jogfolyto nos, ma is van Belügyminisztérium, az igazságügyi és rendészeti tárca - úgy gondolta, a jó hírnevét sérti egy olyan megállapítás, hogy ők politikai utasítást adtak volna, mondjuk, békés tüntetők megveretésére vagy szemkilövetésekre. Én meg azon az álláspon ton voltam, és a bíróság ennek helyt is adott, hogy nem bújhat ilyen módon a személyiségi jogok mögé egy közhatalmat gyakorló szerv. Az a helyzet, hogyha arcátlanul alkalmazzuk a természetes személyekre meglévő polgári jogi becsületvédelmi eszközöket egy k özhatalmat gyakorló szervre, akkor azzal gyakorlatilag a politikai véleménynyilvánítás szabadságát fojtjuk meg, és ez az érvelés nemcsak akkor igaz, amikor a szocialista rendészeti tárca Orbán Viktort perli be, hanem minden esetben igaz. Nem az ellenzéki v agy a kormányoldali üléspont kell hogy meghatározza az álláspontot, ahogyan arcátlanság volt az, hogy 2006ban közhatalmi szervek a polgári jog mögé bújva próbáltak elfojtani politikai vitákat, ugyanolyan arcátlanság, ha ma azok, akik ennek az elszenvedői voltak, úgy gondolják, hogy ha ők vannak hatalmon, akkor az egy nagyon jó dolog. Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Staudt Gábor képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hadd kezdjem a felszólalásomat egy reakcióval Vas Imre képviselőtársamnak. Mi ott szoktunk lenni az alkotmányügyi bizottság ülésén, körülbelül hasonló eredményeket tudunk felmutat ni, mint Schiffer András. Tehát önmagában, bár egyébként, ami igaz, az igaz, néha az érvelésben Schiffer András hiányzik az ellenzéki oldalról, tehát - hogyan mondjam - erősítőleg hatna, ha ott lenne, de attól félek, a kormányoldali többséget még így együt t sem mindig tudnánk átütni. De visszatérve a részletes vitához, én szeretnék sorban haladni azokon a pontokon, amelyeket így röviden, idő szűkében meg szeretnék indokolni, hogy miért kérem a támogatásukat. Az 51. ajánlási pontban nyújtottuk be azt a módos ító javaslatot, amelyről részben már Schiffer képviselőtársam beszélt, hogy az üzleti titok védelme ne terjedjen ki a közérdekű adatokra. Mi azt szeretnénk, hogy itt is nevesítve legyen. Az is sajnos egy elég rossz gyakorlat, sok esetben olyan közcégek, kö zvagyont kezelő állami vagy önkormányzati cégek gátlástalanul azt mondják, hogy az ő gazdálkodásuk, az ő pénzfelhasználásuk tulajdonképpen üzleti titok, és kiskirályként úgy viselkednek, minthogyha ők a magánszektorban dolgoznának, miközben egyébként olyan tevékenységet látnak el, amely közhasznúnak minősül vagy a közvagyon kezelésére irányul. A 62. és a 284. pontban, egyébként nem csak ezekben a pontokban, ahogyan Schiffer… - illetve Gaudi képviselőtársam is elmondta, most már én is így nyelvbotlásokba boc sátkozom, nagyon szeretnénk, ha a jogszabály és a törvény kifejezés pontosabban lenne elhatárolva, lévén, hogy a jogszabályba beletartoznak az önkormányzati rendeletek is, és ahogyan a két említett pontban egyébként még sok példát mondhatnék, de ezt írtam ki magamnak: a 284. ajánlási pontban arról van szó, hogy szerződéskötési kötelezettséget írhat elő e jogszabály, amit mi mondjuk, egy önkormányzati rendelet esetében nem tartunk kellően megalapozottnak. Tehát azért a szerződéskötési kötelezettség kellően e rős beavatkozás a felek autonómiájába, hogy mondjuk, önkormányzati rendeletben ezt ne lehessen előírni, de ugyanígy igaz a jogi személyek tevékenységének a behatárolására, lévén, hogy a jogi személy mindent megtehet, amit jogszabály nem tilt. Ebben az eset ben is inkább a törvény kifejezés lenne a jogszabály helyett a megfelelő. A 86. pontban arra teszünk javaslatot, és ez lehet, hogy erős javaslatnak tűnik, de a magyar viszonyoknak és sajnos az offshore cégviszonyoknak megfelelően ezt el kellene fogadni, h ogy a
