Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
4560 nyilvános részvénytársaság kivételével minden létesítő okiratban, tehát egyéb cégek létesítő okiratában meg kelljen jelölni azt a magánszemélyt, és ez lehet, hogy nem közvetlen, hanem közvetett tulajdonlással is megvalósulhat, tehát, ha mondjuk, egy cég a tulajdonos vagy az alapító, akkor annak a cégnek is továbbvive a tulajdonosi hátterét, egészen addig, amíg a magánszemélyekig nem jutunk el, meg kelljen jelölni, lévén, hogy trükkök százaival és ezreivel, itt már a külföldi elemzések is leírták azt, hogy a nemzeti vagyon, illetve sajnos az államadósság többszörösét vitték ki ismeretlenek offshore cégeken keresztül. Ezt nem szabadna hagyni, és ennek lehetne egy eszköze, hogy bizony, egy létesítő okiratban, amelyben egy céget létrehoznak, legyen meghat ározva, hogy kik a valódi tulajdonosok. A 169. ajánlási pont: arra teszünk módosító javaslatot, hogy egy alapítvány kedvezményezettje ne csak a kuratórium tagjának közeli hozzátartozója ne lehessen, hanem egyáltalán hozzátartozója, hiszen miért jó az a sza bályozás, hogyha a kuratórium tagjának, mondjuk, az élettársa vagy az élettartásának a hozzátartozói lehetnek kedvezményezettek. Itt ezt a hozzátartozóra módosítanánk. Ez azt jelentené, hogy egy szigorúbb szabályozást jelentene a jelenlegihez képest. A 224 . ajánlási pontban arra teszünk javaslatot, hogy a Ptk.ban jelenleg tulajdonképpen a szomszédjogok legfőbb védelmeként meghatározott rendelkezés benne maradhasson. Ez azt mondja ki, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden oly an magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. (22.10) Ez a gyakorlatban nagyon sok esetben a birtokjogi vitákban, az egymás mellett vagy együttélési vitákban hivatkozási alap volt a bíróságok előtt, és tulajdonképpen erre hivatkozva lehetett olyan pereket megindítani, amelyekben akár, mondjuk, egy közös tulajdon esetén, vagy még inkább az egymás mellett, együtt élő telektulajdonosok egymás háborgatását meg tudták akadályo zni, legalábbis jogalapjuk volt arra, hogy bírósághoz forduljanak. Nem tudom, hogy ha ez kikerül vagy az új Ptk.ban nem szerepel, akkor milyen módon lehet jogalapot teremteni arra, hogy az ilyen problémával szembenéző emberek az igazságukat bíróság előtt érvényesítsék. Lehet, hogy van ilyen, de akkor kérem, nevezzék meg azt a szakaszt, és akkor én készséggel megnézem, és el tudom fogadni, ha csak a mi figyelmünket kerülte el. Ha viszont nincs, akkor kérem, támogassák ezt a javaslatot. A 230. pontban egy ne m túl bonyolult, de mégis fontos kiegészítést javasolnánk. Az elbirtoklás megszakítása esetében azt szeretnénk, ha egy írásbeli felszólítás elég lenne ehhez, lévén, hogy nem feltétlenül jó, ha mindenért bírósághoz kell fordulni, vagy az teremt majd egy bír ósághoz fordulási kényszert, hogy mondjuk, egy írásbeli felszólítás nem feltétlenül elegendő. Ez jó lenne, ha ebben a formában belekerülhetne a törvényjavaslatba. A 289. pontban egy elég furcsa dogmatikai megoldást szeretnénk kiküszöbölni. A fiduciárius hi telbiztosítékok semmissége önmagában üdvözlendő dolog, de nem nagyon értem, megmondom őszintén, hogy azon túl, hogy ezeket a kikötéseket semmisnek mondja ki az új Ptk. tervezete, miért került bele az a tagmondat, hogy a pénzügyi biztosítékokról szóló irány elvben - nyilván európai uniós irányelvről van szó - meghatározott megállapodások kivételével. Ezt azért nem értem, megmondom őszintén, hiszen egyrészt az irányelvek csak az elérendő cél szempontjából kötelezik a jogalkotót. Ha ezt az irányelvet megfelelő módon át szeretné ültetni a jogalkotó, az Országgyűlés, akkor itt fel kellene sorolnia azokat a kitételeket, amelyeket ő kivételként, illetve az európai uniós joganyag kivételként jelölne meg, így ez a hivatkozás tulajdonképpen majdnem hogy lehetetlenné te szi azt, hogy egy nem jogi végzettségű állampolgár tudja, hogy hol kell keresni, mert még a száma sincs megadva ennek a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvnek. Sőt, továbbmegyek, nem is feltétlenül kell hogy tudja az, akinek nincs jogi végzettsége, hog y itt egy európai uniós joganyagról van szó. Tehát ez is probléma lehet.
