Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 29 (244. szám) - Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP):
4404 ez a Fideszfrakcióban is legalább kétszer vagy háromszor belső vitákat okozott, de higgyék e l, szerencsés lenne, ha ezt a kérdést újra kinyitnák. Ráadásul most azt vetik föl az iskolaigazgatókkal - mint ahogy említettem egy iménti hozzászólásomban - a délelőtt folyamán találkozva, hogy a komplex szakmai vizsga követelményeit nem ismerik. Számukra ez rendkívül komoly gondot jelent. 77 plusz 2, tehát a 2 honvédelmit, illetve további 77et lehet ismerni, összesen 79et. Mi van a többivel? - teszik fel még ma is a kérdést. Ugyan papíron a törvény azt mondja, hogy az előzetes tudás beszámítása megtörté nik, a különböző rendelkezések ezt alátámasztják, viszont ez a rendszer gyakorlatilag csak papíron teszi lehetővé a moduláris rendszert, ténylegesen ez megszűnik. A kamara esetében érdemesnek tartanám végiggondolni azt - ezzel most sem foglalkoznak , amit már az első hozzászólásomban is jeleztem, hogy a kamarával szemben igazán követelmények nincsenek támasztva, a kamara gyakorlatilag irányítója ennek a dolognak. Olyan dolgokat dolgoz ki, amire szerintem nincs kompetenciája. A szaktárcának, illetve különbö ző szakintézeteknek kellene ezekkel foglalkozniuk. Ugyanakkor, amit most ebben a blokkban fölvetnék, hogy a tanulószerződések tekintetében a gazdasági kamara jogosítványokat kapott, de a tanulók gyakorlati képzéséről nem köteles gondoskodni, tehát amennyib en ezt nem tudja megoldani, akkor ezt az iskolának kell megoldania. Erre most sem tértek vissza. Szerintem ezzel érdemes lenne foglalkozni. Bízom benne, hogy előbbutóbb arra is választ fogunk majd kapni - több képviselőtársam erről szólt , hogy miért is 1,3 százaléka foglalkozik a cégeknek szakképzéssel, önök a különböző adó- és járulékrendszerekben nem akarnake olyan ösztönzőket bevezetni, hogy ebben változás legyen, illetve miért azt teszik, hogy csak néhány multinak kedveznek. Önök itt a multik ellen beszélnek, fű alatt pedig helyzetbe hozták az adóintézkedések kapcsán a multikat, a többiekről pedig, a kisebb cégekről, a középcégekről megfeledkeztek. Én úgy gondolom, hogy itt is a kettős beszédnek vagyunk a részesei. Szeretném felvetni, amikor az irány okról, az arányokról, a beiskolázási keretekről beszélnek, hogy nincs végiggondolva, hogy önök megmondják, hogy mit kell képezni, ugyanakkor nem garantálják az elhelyezkedés lehetőségét. Ezek a normatív finanszírozással kapcsolatos rendelkezések, nekem az az érzésem, hogy nem eredményeznek foglalkoztatásbővülést, és esetleg a pályakezdő munkanélküliek arányát fogják növelni. Ráadásul számos alapelv, amit önök bevezettek, az európai uniós alapelvekkel is szembemegy. Érdemes lenne ezeket a kérdéseket végigven ni. A végéhez közeledve a mostani hozzászólásomnak, még egyetlenegy dolgot, a hiányszakmák kérdését vetem föl. A hiányszakmáknál egyfajta megközelítés az, hogy érdemes lenne vé giggondolni, milyen tapasztalatok vannak az elmúlt évekből, hogy mit tekintünk hiányszakmának. Azt szeretném fölvetni, hogy például meg kellene nézni, hogy ha valaki az adott szakmában nem tud elhelyezkedni, de ha azt egy meghatározott szorzóval felszorozn ánk - mondjuk, 1,5tel, 8cal vagy 2vel , akkor abban a szakmában gondot jelentenee az elhelyezkedés vagy nem. Ez is lehetne a hiányszakmának az egyik mérési pontja. Érdemesnek tartanám az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezt végiggondolni, mert ha ez továbbra is így marad, akkor a hiányszakmák képzésére fordított összeg egy feneketlen zsákba megy el. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Osztolykán Ágnes képviselő asszony, LMP, felszólal ása következik. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban a törvénymódosítási terveket elsősorban foglalkoztatáspolitikai szempontból értékelném, hiszen az előterjesztő szándéka bevallottan az, ho gy ezen törvény révén a szakképzést és a felnőttképzést a gazdasági igényekhez és a munkaerőpiac követelményeihez igazítsa.
