Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 29 (244. szám) - Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZABÓ REBEKA (LMP):
4365 törvénymódosításhoz alig néhány napot hagynak, hogy ezt áttekintsük. Hiszen pontosan azért, mivel ez számos különböző törvényt módosít, az lenne az elvárható, hogy több különböző szakma szakértőivel, ágazatokkal konzultáljunk. És természetesen ilyen rövid idő alatt erre nincsen lehetőség. Úgyh ogy ezt kifejezetten egy rossz törvényalkotási módnak tartjuk. Mindennek ellenére a rövid áttekintés után azt elmondhatom, hogy több olyan javaslat van ebben a csomagban, ami inkább támogatható, de azért így is vannak komoly kifogásaink, és természetesen m ajd módosító javaslatokat is fogunk benyújtani. Egyébként úgy tudom, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén, ahol érdemes lenne vagy legalábbis kéne szakmai szemmel megvitatni ezeket a törvénymódosító javaslatokat, sem volt túl sok idő arra, hogy ezen végig menjenek, és leginkább a vízi társulatokkal kapcsolatos vita vitte el az időt, pedig van még számos olyan módosító része ennek, amire érdemes lenne kitérni. Röviden áttekintve tehát, az első a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítás a. Azt gondolom, itt egy támogatható javaslattal találkozunk, mert elősegítik az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetését, ami, mint tudjuk, a hazai birtokrendszerben egy viszonylag régi probléma, és nem igazán sikerült eddig hatékonyan kezelni. Ugyan akkor szeretném azt hangsúlyozni, hogy az e törvény hatálya alá nem tartozó, illetve az ezen eljárási szabályok alá nem tartozó osztatlan közös tulajdonú földek sorsát is jó volna már rendezni. Ennek lehetséges eszközei egyrészt az állami elővásárlási jog következetes alkalmazása, persze ehhez a megfelelő pénzügyi hátteret is biztosítani kell a Nemzeti Földalapnak. Illetve adott esetben, ezt már egy másik alkalommal a Lehet Más a Politika javasolta is, hogy egy állami kártalanítás melletti kisajátítás intéz ményét lehetne talán bevezetni egy bizonyos határidő után, lehetőséget adva, hogy az osztatlan közös földek tulajdonosai jelentkezzenek, ezt kiméressék. Ha jól emlékszem, erre volt is egy program, hogy ezt viszonylag kedvezményesebb összegért megtehették. De ha bizonyos határidő után még mindig vannak olyan osztatlan közös földek, ahol a tulajdonosok nem jelentkeznek, akkor, azt gondolom, hogy egy idő után jogos lenne egy állami kisajátítás, természetesen a megfelelő áron való kártalanítással. Úgyhogy szeri ntem a jövőben még bőven van mit tenni ebben a témában. A termőföldről szóló törvény módosítása esetén a zsebszerződésekre lehetőséget adó kiskapukat igyekeznek bezárni. Ezt természetesen támogatjuk. Legutóbb a zsebszerződések felszámolását célzó tárcaközi bizottsági ülésen jelen is voltam, és ott el is mondtam, hogy mennyire fontosnak tartja a Lehet Más a Politika is ezt a célt. Ugyanakkor szeretnék itt utalni TuriKovács Béla képviselőtársam felszólalására, hogy valóban, azt is át kéne gondolni, hogy az e gyéb ilyen törvény szabta kereteket vagy méretlimiteket, tekintettel arra, hogy például 300 hektár lehet csak egy személy tulajdonában, vagy a megfelelő bérleti maximumokat hogyan ellenőrzik jelenleg. Ugye, a Nemzeti Földalap állami földbérletpályázatai so rán is láthatjuk, hogy a pályázók elvileg 1200 hektár földet bérelhetnének maximum összesen, és csak akkor pályázhatnának állami földre, de a gyakorlatban azt látjuk, hogy ennek ellenőrzése nem történik meg. (15.10) Ez csak saját bevallásos alapon megy, és könnyen lehet, hogy nincs is igazán olyan adatbázis, ahol ezt országosan ellenőrizni tudnák. Ez egy rendkívül nagy probléma, úgyhogy azt gondolom, hogy itt még bőven lesz tennivaló ezen a területen. Szeretnék kitérni az állatok védelméről szóló törvényre. Itt eddig erről nem nagyon esett szó. Amennyire látom, egyrészt egyfajta európai uniós direktíva honosításáról van szó, ha jól értem, ugyanakkor nem tudom, hogy ez mennyire van összhangban az EUs előírásokkal, és mennyire hazai jogalkotói szándék, hogy s zámos pont van ebben a törvényben, ahol azt mondja ki, hogy a további részleteket rendeletben fogják meghatározni. Ilyen például, ha jól emlékszem, a védett állatokkal való kísérletezés, de van egy olyan passzus is, ami azt mondja ki, hogy olyan fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás mértéke alapján lehet eldönteni, hogy elvégezhetike a
